Utolsó napunk reggelén korán elbúcsúzunk, Catella már 9-kor elindul a Trastevere Vasútállomásról közlekedő FM vonathoz. Nekem a késő esti indulásig még van egy teljes napom, mely ismét „a valamiért mindig kimaradt helyek” meglátogatásáról szólt.

A villamossal a Pza Veneziáig, majd onnan a Santi Quattro Coronatihoz indulok. A buszon egy igazi olaszos sztoriba csöppentem. A kb. 15 tagú utazóközönség szokatlan módon az egész teret betöltően beszélget, melybe a sofőr is bekapcsolódik időnként. Láthatóan helyiek, nyugdíjasok, és munkába igyekvők. Elegánsak, hangoskodva is udvariasak, bár érzékelhető egyfajta felfokozott izgalom, de inkább találgatós-érdeklődés, mint veszekedés a közös téma. Figyelek, azt találgatom, mi lehet a felbolydulás oka. A társalgás középpontjában egy elől álló signora van, aki hol előre, hol hátra intéz néhány választ. Hamarosan leszállni készül, ezért feltűnően sokszor említenek táskát, iratot.  Kisvártatva a hangzavar hírtelen erősödik, mindenki rendőrt emleget, de lelkesen. Mint a filmek üldözéses jelenetében élesen a busz elé vág egy rendőrautó, kipattan 2 magas jóképű egyenruhás, és egy fiatalember. Utóbbi felszáll az immár nyitott ajtón, az erősödő ováció mellé taps is társul, amit sűrű grazie közepette magasba tartott kézzel fogad.  A signora láthatóan megnyugodva adja át az ott felejtett hátizsákot. Miközben a busz elindul, mindenki integet. A siker-sztori olaszos gesztikulációkkal tarkított megvitatása természetesen folytatódik.  Ez a kis epizód el is feledtette velem, hogy hamarosan vége idei vakációmnak. Emlékezetes élmény volt látni gyermeki énjüket megmutató boldog lelkesedésüket.

 

        

Gondolataimba merülve széles mosollyal arcomon még a Santi Quattro Coronati Bazilika felé vezető emelkedőről is elfeledkezem. Már az udvarban hallatszik a főtemplom orgonájának hangja, a lágy dallamok és a hely végtelen nyugalommal töltenek el.  Bent egy apáca mély átéléssel gyakorolt, ami végigkísérte kb. 1 órás vizitemet. 

A rend tagjainak három tevékenység tölti ki idejét: munkát végeznek a kolostorban és a bazilikában; imádság és szemlélődés valamint a Biblia és a rend alapítójának az St. Ágoston filozófia tanulmányozása. Híres a rend csodaszép liturgikus énekkórusáról, egy vasárnap 11.00 órás alkalommal biztosan nagy élmény lenne meghallgatni őket.

A San Silvestro kápolnához megyek rögtön, de hiába csöngetek kétszer, most sincs válasz. A főtemplomon át a bal oldali mellékhajóból a kerengőhöz kérek és kapok bebocsátást.

A román kori kolostor kerengőjében is 1-2 eurós felajánlást kérnek. A férfi, aki beengedett nagyon szolgálatkész, és beszédes. Megkérdezem, hogy készíthetek-e pár képet, meglep, hogy igent mond. Itt egy váratlan csendes nyugalom világában találom magam. A lágy mentaillat a kút vizének csilingelése és a bazilikából hallatszó gyönyörű dallamok simogatják lelkem miközben a négyoldalú oszlopcsarnok ívelt dupla soros oszlopai között járok. A kert közepén egy kőből faragott szökőkút található. Ez a hely mélyen megalapozza a szemlélődő életet és a lélek harmóniáját.

       

A kerengőben állították ki a megtalált régi leleteket. A falon számos freskó- fríz- és szarkofág töredék valamint ősrégi feliratos tégla található. A férfi kinyit egy ajtót, amiről megtudom, hogy a kápolna az eredeti templomhoz tartozott. Hagyja, hogy egyedül nézelődjek. A Szent Barbara tiszteletére szentelt helyen elhalványult freskók láthatók a kilencedik-tizenkettedik századból.

   

Hálából veszek képeslapokat a főtemplom belsejéről. Szabadkozik és értetlenkedik a tiltás miatt. Elárulja, hogy csütörtökön és szombaton ő van, akkor megengedi a fotózást is. Érdeklődöm tőle a San Silvestro kápolnáról, azt tanácsolja, hogy hosszan és többször csengessek, mert nagyot hallanak az apácák.

A felajánlás leperkálása után a Szent Szilveszter kápolna nehéz ajtaját gombnyomással nyitja a nővér, és világítást is kapcsol. Bezárom magam után az ajtót nyugodtan körülnézek. Képről-képre követhetem a legenda tematikus és időrendi ábrázolását. A freskók 1246.-ban készültek, és fel is szentelték abban az évben. Az élénk színű freskók gyönyörűek a főtemplomban és a San Silvestro kápolnában is.

 

     

Kíváncsi lettem volna a négy koronás szentnek szentelt bazilika harmadik büszkeségére az Aula Gotica középkori freskóira is. A nyilvánosság előtt nemrégen megnyitott különlegességhez bár terveztem, de halogattam, és végül mégis elmulasztottam a bejelentkezést/érdeklődést.

A tizenharmadik századi gótikus építészet gyönyörű remekművét a festékrétegek évszázadok óta elrejtették egészen 1995-ig. Az ízléses élénk színű freskók remekül példázzák a bizánci hagyományok ötvözését az újabb gótikus kultúráéval. Legközelebbi látogatási időpontot szeptember 15-től november 18. vagy 19. napokra lehet kérni. mail: archeocontesti@gmail.com.

1-2 látogató érkezik, és a főtemplomban körbefutva hamar távozik. Nem tudnak sem a kerengőről sem a kápolnáról. Vélemény nagyon jó leírást készített itt a bazilikáról és hozzá tartozó épületekről.

Valahol azt olvastam, némasági fogadalmat tett apácarend működik itt. Lefelé jövet az utcán azon mosolyogtam magamban, mi lenne, ha a nővér nem tett volna fogadalmat. :  Ekkor magyar szó üti meg a fülemet. Egy tündéri és nagyon helyes ötgyerekes! budapesti családdal váltottam pár szót, akik olaszországi körútjukról útban hazafelé leparkoltak lakókocsijukkal a bazilika tövében, és elfutottak megnézni  a Colosseót. : Ígéretük szerint jövőre Rómát is jobban megismerik.

 

   

A SS. Cosma e Damiano Bazilika következett, ami szintén a mindig kimaradt kategória volt eddig. A via Fori Imperiali felől megközelíthető hatalmas épületegyüttes méretei utólag tűnnek fel, talán inkább a Fórum felől érzékelhetők.

A kert a lovacskás szökőkúttal és sok tarka virágú növénnyel üdítően hat rám. Gyönyörű VI. századi apszismozaikja, - melyet az ókeresztény korszak legjelentősebb művei közé sorolnak Rómában- bizánci stílusban készült, de Jézus ábrázolása római jegyeket hordoz. A Bazilika végében kialakított üvegpadlón és falon át látni lehet a Romulus körtemplomot, mely a bazilika altemplomául szolgál.

     

 

A két bazilika nagy hatással volt rám, így muszáj leírnom:

„Templom vagyok és szentség és örök.

Félisteneknek emberkéz emelt,

És emberkézzel Isten írt ide,

Hogy az időben bizonyság legyek

Mindenről, ami gondolat és szépség

És végtelen és örökkévaló.” (Sík Sándor: A Dioskurok temploma)

 

       

 

 

A Navonához indulok, egy hatalmas mangó fagyit veszek a Mariottiban, majd bekukkantok a  Santa Maria dell’ Anima templomba, mely a németek nemzeti temploma. Csak a szieszta miatti zárás ment meg attól, hogy immár a negyedik (a Borromini alkotta Szent Ágnes tiszteletére emelt) templomba is betérjek.

 

       

 

Kíváncsi voltam a mostanában egyre népszerűbb különleges technikát alkalmazó modern művész Eduardo Kobra Béke kiállítására melyet a Palazzo Pamphilj Brazil Nagykövetség épületében rendeztek be. Épp elcsíptem az utolsó előtti napon. www.eduardokobra.com

Egyébként a csodálatos Palazzo Phamphilj előzetes engedély alapján látogatható.

     

 

Palazzo Braschi Piazza di San Pantaleo, 10 - Piazza Navona, 2 , k-v 10.00-20.00. 8,50 euro,+ 1,50 az időszaki kiállítás jelenleg. (2014. szeptembertől várhatóan +2 euróval drágul  minden nagyobb múzeum Rómában és más olasz nagyvárosban is. az idegenforgalmi adót is emelik.)

A közelmúltban egy komplex felújításon esett át az épület, eredetileg Cosimo Morelli (1732-1812), építész tervezte. Visszatért eredeti pompájába a fenséges építészeti alkotás a látványos udvar, a díszes vakolat és festmények. Az épület jellegzetes építészeti eleme a monumentális lépcső.

 

        

 

A római múzeum gazdag gyűjteményében található a legjelentősebb része annak a tudásnak, amit a középkortól a huszadik század elejéig terjedő időszak Rómájáról társadalomtörténeti és művészeti tevékenység szempontjából ismerünk.  A gyűjteményben több mint százezer tárgy - köztük festmények, rajzok, akvarellek, metszetek, régi könyvek történelmi fényképek, szobrok, rézkarcok, bútorok, ruhák, kerámia, kocsik, megmentett bontási építészeti maradványok/ freskók -  található. A múzeum multimédiás dokumentációs központi adatbázisából elérhető a gyűjtemény nagy része. A festmények között releváns a tizenhatodik és tizenkilencedik században készült sorozat az ünnepekről, vallási eseményekről és a szertartásokról.

              

A gyűjtemény grafikai darabjai tanúskodnak Róma történetéről, és bemutatják a Város domborzati és társadalmi életét.  A leghíresebb fotósok munkáin keresztül teljeskörű kilátás nyílik a tizenkilencedik- és huszadik század első felének Rómájára. A Múzeum újszerűen közelíti meg az évszázados római történetet, lehetővé teszi, hogy új szempontból tekintsünk a fővárosra, a nagy nemesi családok karaktereire, és azokra a helyekre, melyek már eltűntek, vagy átalakultak.

 

 

       

 

 

 

Egy teljes szekciót szenteltek a híres nemesi, egyben pápai családok jelképeinek, használati tárgyainak bemutatására. Rögtön az első teremben egy hatalmas méhecskés szőnyeg, és Róma vedutákat bemutató secreter látható. Egyes termekből csodálatos kilátás nyílik a  Piazza Navonára.

 

 

 

          

Az időszaki kiállítás Itália más tájairól mutatott igényes és érdekes alkotásokat. Mind témában mind látványban nagyon jól passzolt az eddigiekhez. Több ismerős helyszín korábbi látképét ismerhettem meg.

Késő délutánra járt, így ebédelni és a csomagokért indultam.   Komor felhők kúsztak az égbolton.  Jó ideig úgy tünt, hatalmas esővel búcsúztat a Város. Aztán csak úgy illendőségből ejtett pár könnyet.

          

 

Útban a reptér felé és a gép fedélzetén gondolatban összegzem az elmúlt majdnem 1 hetet.

Fáradtságot nem éreztem, csak azt, hogy feltöltődtem. Az elmúlt ½ éves időszak kemény volt, szükségem volt minden átélt élményre, minden egyes hely és kő energiájára, a természeti elemek tisztító hatására  és minden szemlélődésre vagy kikapcsolódásra fordított pillanatra. 

A társaság folyamatosan változott, azon túl különböző „Rómás múlttal” más-más érdeklődéssel és programtervvel, eltérő egyéniséggel és másfajta napi ritmussal, valamint egyedi „lelki-batyukkal” érkeztünk. Mindent együttvéve egész jól sikerült az együttműködés. Grazie Roma, köszönöm csajok!