Az A28B-nek belinkeltem cikkben a másik témához is van adalék, vö. „a -sky toldalék melléknevet képez, és nagyjából megfelel a magyar -i (-y) lakosnévképzőnek. […] A -sky képzőnek azonban kifejlődött a családnevekben egy további funkciója: apanevet is képezhet. A magyar -i (-y) képző egyébként hasonlóan kettős motivációjú: a Balassi, Ferenczi nevek nem egy Balázs, illetve Ferenc nevű helységre utalnak, mert ilyen nem ismert, hanem ilyen személynevű felmenőre.”

 

A helyzet a magyarban a következő. Az igen korai időkben (kb. a XIII. sz.-ig) sok olyan településnév keletkezett személynévből (törzsnévből stb.) képző nélkül: ilyen pl. a Békés. Tehát a Békés lehet Árpád-kori településnév és Árpád-kori személynév is.

 

A XIII. sz. után a településnevek más képzővel vagy összetétellel alakultak a személynévből. Így egy János nevű emberről ekkor elnevezett falu neve lehet Jánosi (a Jánosfalva, Jánostelek stb. mellett).

 

Az Árpád-kori személynevek használata tovább is tartott, sokuk megérte a családnevek kialakulásának a korát, ezért válhatott belőlük, apanév, illetve apanévi családnév. Ennek két útja volt: képző nélkül, és valamilyen képzővel, pl. az –i apanévképzővel. Tehát a mind a Békés, mind a Békési családnév jelentheti egy Békés személynevű ember leszármazottait, illetve a János és a Jánosi vezetéknevek is egy Jánosét.

 

Ebből következik, hogy a Békés és a Békési családnév egyaránt utalhat a Békés nevű ősre és a Békés nevű származási helyre. A Jánosi vezetéknév pedig a János nevű ősre és a Jánosi nevű származási helyre. A János családnév esetén csak azért tudjuk kizárni a János nevű származási helyet, mert ilyen nem alakult az Áprád-korban. (A Békés esetén pedig, szemben a Békési-vel bejön egy plusz lehetőség: a jellemre utaló közvetlen ragadványnév. Persze, ha ebből a ragadványnévből előbb személynév lesz, akkor az apanévi esetet kapjuk, de ez már közvetett alakulás.)

 

A hasonló –i-s és –i nélküli alakok adják magukat, hogy egymásba alakuljanak: tehát utólag is típust válthatnak. Az igazából csak főszabály szerint mondjuk, hogy az –i nélküli alakot elsősorban apanéviek, az –i-sel pedig lakosnéviek lehetnek: valójában mindig ott a másik opció. Dönteni csak úgy lehet, ha megvizsgáljuk, hogy a vélhető elnevezés időpontjában (köznép esetén nagyjából a XV–XVIII. sz. eleje) volt-e köznapi használatban az adott személynév, illetve létezett-e az adott nevű település.

 

Mikola név volt természetesen, de település is, vö. http://www.radixindex.com/cgi-bin/hn1913.cgi?place=mikola . Formálisan tehát nem dönthetünk.

 

A Lacza mint Laca személynév értendő, az biztosan létezett. De ha az első írott a betű hosszú /á/ hang helyett is állhat, akkor akad település is: Lácza a mai Lácacséke részeként.

 

Az Illyés ~ Illyési esetén azonban puszta településnevet egyelőre nem találtam, így itt az apanévi eredet feltételezhető képzőtlenül vagy –i (–y) képzővel.

 

A Görcs ~ Görcsi esetén hasonlónak tűnik a helyzet, tehát egy 6809-esben elemzett Görcs nevű személy leszármazottairól lehet szó képzőtlenül vagy –i (–y) apanévképzővel.

 

Próbálok még további régi helységnévtárakban, -jegyzékekben keresni: ha találnék a fentiekhez képest valamit, akkor majd jelzem.