Ne haragudj, elnézésedet kérem.

Valamint nem jól érthetek a leírásodban (egyszer akarod a gravitációs fűtést üzemeltetni, egyszer nem), illetve biztos rosszul látom a kapcsolási rajzodon az elzárókat a kazán és tág.tartály között.

Épületgépészetben a tágulási tartályokat, biztonsági szerelvényeket a hőtermelőhöz közel szerelik.

Ahogy a régi rendszerednél is, a fő fűtési előremenőre volt kötve a biztonsági felszálló (kapcsolási sémád szerint).

Ennek az lehet az oka, hogy víz szabad tágulása biztosítva legyen, ráadásul arra tágul, amerre van az áramlási irány, illetve a felfűtéskor, esetlegesen a kazánról nem lévő hőelvételnél keletkező gőz, a rendszerben levő víz kiszorítása nélkül távozhassék. Számomra, ezen a kapcsoláson nem tűnik biztosítottnak. Én nem alakítanék ki ilyen rendszert.

Biztos azt is kiszámoltátok, hogy a tiszta gravitációs üzem esetén, vígan fog keringeni a víz, a kazán és puffer között. Fajsúlykülönbség, magasságkülönbség, tömegáram, 6/4" csőátmérő, alaki és súrlódási ellenállások. Én szkeptikus vagyok, hogy az esetlegesen keletkező gőz, majd ki fog tudni jutni a kazánból.

Mellesleg a biztonsági felszállón kell a táguló víznek a tágulási tartályba (felülről) jutnia, nem a tartály aljába.

A gázkazán szivattyús üzemekor a tágulási tartályban nem kering a fűtővíz?