Sinkár (Sinkar): Ilyenformán az óvilágban nem mutatható ki. A szlovák történeti szótár általam elérhető része ugyanakkor a „ssinkar” szóalakot hozza a mai šenkár ’kocsmáros, csapos’ foglalkozásnév egyik XVII. sz.-i alakjaként. Ez egyébként a német Schenke ’csapszék, kocsma’ szó szlovák šenk (régi šink is) ’vendéglő, kocsma; csapszék, csapospult’ szó –ár foglalkozásnévképzős származéka. S mint ilyen adott szlovák családnevet: Šenkár.

A kérdéses szó cseh formája Šenkéř, ill. Šenkýř, így a szlovák mellett a cseh eredetet kizárhatjuk. Lengyelországban akad Szynkar, de mivel ennek vége kemény –r és nem a lengyelben várható lágy –rz, így ezt importált névalaknak lehet tekinteni.