ANDRÁS-nak azért meséltek az ólomcsavarról, mert a mozdonyokon tényleg használtak ilyet:

"A szakértői jelentésben kitértek a tűzszekrényben elvakolt ólomcsavar kérdésre is. A Szovjetunióból vásárolt mozdonyok tűzszekrény mennyezetébe gyárilag ólomcsavarok voltak beépítve. Mivel a MÁV ezek alkalmazását még a II. világháború előtt megszüntette, a mozdonyok honosításáról kiadott 124851/1963.7. A. számú rendelet az ólomcsavarok tömör fémcsavarra történő kicserélést írta elő. A módosítás a kazán biztonságos üzemét nem veszélyeztette, mert az ólomcsavar feladata nem a robbanás megakadályozása – erre nem is képes – hanem a személyzet figyelmének felhívása a kazánvíz szintjének veszélyes lecsökkenésére.

Az átalakítás természetesen a felrobbant mozdony kazánjában is megtörtént, ez azonban a személyzet felelősségét nem csökkentette. A bizottság álláspontja szerint ugyanis nehezen elképezhető, hogy a folyamatosan fújó biztonsági szelepeket és a jól működő vízállásmutató készülékeket figyelmen kívül hagyó mozdonyvezető és fűtő éppen a kiolvadó ólomcsavarok láttán a tüzelést megszüntetve a kazánt biztonságba helyezte volna."