A Kéktúra Topicban feltett méretaránnyal és hossztartással kapcsolatos kérdésre itt adom meg a választ.
A térképvetületek a torzulások szempontjából háromfélék lehetnek:
- Szögtartó: a szögek nem torzulnak, az ábrázolt területek igen.
- Területtartó: a területek nem torzulnak, a szögek igen.
- Általános torzulású: a szögek és a területek is torzulnak a leképezés során.
Mindhárom típusú térképen lehetnek azonban hossztartó vonalak, de alaptétel, hogy a térkép minden pontjában minden irányban hossztartó vetület nem létezik! A hossztartó vonalak általában a meridiánok vagy a parallelkörök mentén / irányában futnak, de pl. az ortodróma (a legrövidebb gömbi vonal) és a loxodróma (minden meridiánt azonos szögben metsző vonal) is lehet hossztartó.
Azt, hogy a térkép egy bizonyos pontjában / helyén milyenek a torzulási viszonyok, ún. vetületanalízissel és különböző kartometriai mérésekkel, torzulásvizsgálattal kell eldönteni.
Névleges (vagy elméleti) méretarány: térképi hossz / leképzett alapfelületi hossz.
Ha van a térképnek hossztartó vonala, akkor: az e vonal mentén vett ívek térképi és valódi hosszának aránya = névleges méretarány.
Izodeformációs vonal: az ilyen vonal mentén nem lép fel torzulás.
Izodeformációs öv: a térképen azon pontok összessége, ahol a névleges méretarány gyakorlati szempontból használható a térkép és a valóság közötti hossz-átszámításhoz. Ennek az övnek a kiterjedése egy adott vetület esetében függ az elvárt pontosságtól. A pontosság fokozásával az izodeformációs öv egyre keskenyebbé válik.
A nagy és a nagyobb-közepes méretarányú topográfiai térképeken (1 : 10 000, 1 : 25 000; általában szögtartók) természetesen az izodeformációs öv a térkép teljes területét "lefedi", így ezek a térképek a legalkalmasabbak a kartometriai mérésekre. Az ezekből levezetett kartográfiai "termékek" részletessége - a méretarány csökkenésével arányosan alkalmazott generalizálás miatt - csökken. Ha az elvárt pontosságot "jól" határozzuk meg, akkor még az 1 : 40 000 - 1 : 60 000 méretarányú térképek is lehetnek "pontosak".
Amennyiben azonban a térképvetület még "szándékos" torzításon / nem távolságtartó transzformáción is átesik, akkor már nem igazán beszélhetünk sem izodeformációs övről, sem olyan vonalról / vonalakról, melyekre érvényes lenne a névleges méretarány. Egy-egy helyen, egy-két rövidebb vonalszakaszon esetleg érvényes lehet, de a térkép területének összességét tekintve nem!
Példa: a '90-es években lett "kibővítve" a Cartographia Kft. Cserhát turistatérképének a kivágata. Az 1 : 60 000 méretarányú térképre csak úgy kerülhetett be az egyik sarokba Szirák, hogy a település környékét 1 : 120 000 méretarányban készítették el, majd betolták a "helyére". Ezután a domborzatrajzot és a síkrajzot összefésülték az 1 : 60 000 adattartalommal.
Üdvözlettel:
Rakk Gyula
térképész
