Az a bajom, hogy nem érzem a tüzet. Gondoltam rá, hogy talán én vagyok a maximalista,

de ezt gyorsan elhesegettem.

 

Nem állok ott senki mögött és baszogatom egész nap, mert csinálnám a saját munkámat

a másik műhelyben (ami a két állás mellett van). Viszont ahhoz már túl régen vagyok én

is a szakmában, hogy ne mérjem fel egy másodperc alatt, ha valami kummantás, vagy

ilyesmi van.

 

Az egyik srác szalad, pörög, ez nagyon tetszik, de tud hibázni. A másik meg nagyon precíz,

de baszhatom, mert a fizetését, meg a járulékát alig termeli ki ha hozzáadom az alá bérelt

műhelyrészt is.

 

Arról nem beszélve, hogy van bent vagy két kiló árú szakkönyvem, még a kutya nem

akarta hazavinni.

Én azt tudom, hogy amikor alkalmazott voltam akkor is arról szóltak az estéim, hogy olvasgattam

a szakmai dolgokat, sokszor hétvégén is, minden hónapban könyvet vettem, vagy volt,

hogy úgy rugdostak haza, ha egy problémás autón dolgoztam.