Tavaly elött nagyon kevés edzéssel mentem, és a 14 óra 3 perc alatt végig fájt mindenem. Tavaly is kb. annyi edzésem volt, ezért visszamondtam, mert nem akartam a tizediket vért pisilve csinálni. Gondoltam majd idén megint megyek egy aránylag jó idöt, de január 16-án megsérültem, ami egészen májusig tartott. Májusban elkezdtem tekerni, gondolhatod, hogy szenvedtem az elején, mert tavaly augusztus óta nem ültem kerékpáron. Május végén kezdtem a futást is, ahol még jobban szenvedtem, mert a 72-74 kilóm felment 82 kilóra. Június 7-én a strandon, az úszás után beálltam focizni, egy barom meg szétrúgta az Achilles-ínamat. Az ultrahang után az egyik doki szerint 3 hónap pihenö, a másik szerint, elég a 6 hét. 

Nagy a valószínüsége, hogy a limit idövel fogok küzdeni. Ùszás: 1:30, kerékpár kb. 6:20 + 2x5 perc depo= 8 óra. A maratonra marad 8 órám. Ha nagyon fáj az Achillesem, akkor majd négykézláb megyek :)

Mondjuk ennyi erövel tavaly is indulhattam volna, és akkor idén meglett volna a TTT.

Ez van... Jövöre már nem merek semmit tervezni, mert lehet, hogy ha úszom a Dunában, megharap egy eltévedt cápa :)

Igen, sok a 180 km, de ha nehéz pályán tekertél már kilencvenet, akkor a könnyü pályán már nem lesz nehéz megduplázni a távot:)