"nagyobb feszültség esetén ugyanakkora teljesítményhez (nyomatékhoz), alacsonyabb áramerősség fog társulni, mint a kisebb feszültségű gépeknél."

 

A teljesítményhez lehet, de a nyomatékhoz már nincs direkt köze az áramerősségnek.

Egy kisebb teljesítményű gépnek is lehet nagyobb nyomatéka, mint egy nagyobbnak.

 

"persze ez azonos áttételek esetén"

 

Az azonos áttétel sem összehasonlítási alap, ugyanis azonos teljesítménynél vannak alacsonyabb és magasabb fordulatszámú motorok is - tehát nem biztos, hogy két ugyanolyan W-os motor, ugyanazzal az áttétellel (!) - ugyanazt a fordulatot vagy nyomatékot fogja produkálni.

 

"Ebből meg arra tud következtetni, hogy az akku hosszabb élettartamú lehet."

 

Következtetni lehet - de nem biztos, hogy helyes lesz a végeredmény. Ugyanis a nagyobb feszültség több és vékonyabb elemi cellát jelent - ami hosszú távon sérülékenyebb, mint a nagyáramú, kevés számú, ám brutál elemi komponensekből összerakott akkupakk.

 

Érdekes paradox viszont, hogy a kisáramú konstrukciók fajlagosan nagyobb rövid-idejű túlterhelési áramra képesek.

Mondjuk pár másodpercre képesek leadni a normál üzemi áramuk 10x-ét is.... szemben a nagyáramú pakkokkal, amelyek lomhábbak ebből a szempontból és (szintén csak példaként) a normál áramuk mindössze 3x-át képesek csak leadni rövid időre is akár.

 

Ez vélhetően a vastagabb cella-konstrukció miatti alacsonyabb elektron-mobilitással függhet össze - bár "litiumoséknál" ezeket a részleteket elég "bizalmasan" kezelik - és emiatt akár ellentmondásos szakcikkek is jelentek már meg a témáról.

 

 

(Pl. örök és máig tisztázatlan vita dúl arról, hogy hány százalékos töltöttségen érdemes tárolni az akkukat, hogy "örökéletűek" legyenek?

 

Van ahol 100%-ra esküsznek, van ahol max. 95%-ra.... de laptoposéknál akár 65%-ot is lehet olvasni - mint az örök (akku)élet titkát.

Így nehéz okosnak lenni :-))))))

.