Tegnap nem volt időm írni, este meg kedvem nem :-(

De ezt írtad:

"A hőtároló képesség később jön, először kell egy felület, amin keresztül egyáltalán el lehet "nyeletni" a hőt. Ha ez megvan és elég nagy, akkor jöhet a hőtároló tömeg, na oda kell a tégla (samott) fajhője * tömege*hőmérséklet változása (emelkedése felfűtésnél) azaz c*m*DT, aminek egyenlőnek kell lennie a megtermelt és a belső felületen elnyelt hőmennyiséggel (különben nem lenne hová betárolni a hőt). A kályha külső felületének méretezése is hasonló, aminek alapja a lakás hőigénye pl. napi 10 kWh, akkor 24h alatt kell ennyi hőt leadnia."

 

 

Ezzel nem jársz rossz nyomon. Csak azt nem tudom, hogy ezt miért írod?

Ezt már egyszer megbeszéltük ugye:

(Te kérdezted, én válaszoltam rá:)

"Példa:

 

Akkor hogyan is számolod ki a légfelesleg mennyiséget, ha kályhát akarsz építeni?

 

Hogyan méretezed a tűzteret?

 

Hogyan határozod meg az adott kéményhez építhető tüzelőberendezést?

 

Ha az a kérdés, hogy mivel: megmondom én neked: számológéppel!

 

De természetesen kiszámolom mindezeket, sőt még többet is!

 

Nem csak a tűztér teljesítményt, hanem a külső hőleadó képességet, és a belső hőfelvevő képességet/teljesítményt is. Hogy ezek összhangban legyenek egymással.

 

Mert ugye ha ég a tűz, és kimegy a kéménybe, akkor nincs ami eltárolja, és a tűz leégése után. Hogy vissza adja a hőt! Amíg ég benne: fűt, utána meg kakukk,,.....

 

De ezt egy kandallót használónak nem kell elmagyaráznom :-("

 

Tehát ezt már akkor kb 1-1,5 hete elmondtam, hogy számítunk (én legalábbis) belső hőfelvevő képességet.