Antal Barnabás

 

 

ŐRSÉGEN

 

fekszem holdsugárban

füvek párnája ágyam

koromba tűzött fények

úsznak a remegések

 

messzi árnyékok hullnak

vállamra borulnak

levelek betakarnak

bebalzsamoz a harmat

 

ingem vakító gyolcsa

lobogó irgalomfa

az árvasággal játszik

már hajnalhasadásig

 

 

Hárfa [46.]