Hétvégén Sümeg-Hévíz szakaszt jártam be, pár gondolat a túráról:

 

Sümegtől Sarvalyig aszfaltos út, Sümeg bazaltbánya vmh után ez már egyáltalán nem baj, szép erdei útvonal ez ami rosszabb időben is jól járható. Sarvaly körül jelzésfelújítás és tájékoztató tábla készítés nyomai. Erdészház(ak) környéke szép, rendezett.
Tátika várig újra aszfalt, majd murvás szekérút, gyönyörű erdőben vezet, azonban a Tátika vár alatt egyszer csak nekivág az ösvény a hegynek... bár ne tenné, vagy tenné inkább máshol, mert lenne hol, de erről majd később.
Ez a kb 1 km-es dzsungelharc a túra mélypontja. A kék jelzés bevezet egy kb embermagasságú dzsindzsába, csalán, szederindák, meg mindenféle általam nem ismert növények tartóztatják az embert ezerrel visszafelé. Ha nem hosszú nadrágban és pulóverben vagyok akkor asszem ordítva rohantam volna ki a dzsungelből, senkinek nem ajánlom ezt a túrát vegetációs időszakban rövid cuccokban! Még a melegítőalsó alatt is össze-vissza mart a csalán, össze-vissza szurkáltak az indák.
Kiértem a szélesebb, szekérútnak minősíthető útra, amelyből nemsokára kiágazott a kék rom jelzés, fel a várba.

 

   

 

helyzetkép a Tátika vár alatt, a dzsumbujt nem fotóztam, mindenki el tudja képzelni a méteres csalánt...:-)

Fel is mentem, gyönyörű a kilátás, majdnem egy órát időztem itt, örömmel láttam hogy ha lassan is, de Tátika vára is épül-szépül, ahol nem ott is konzerválva vannak a falak.
Lefelé a vihar pusztításának nyomai, évszázados bükkök kidőlve-kettétörve, még a szintén vadiúj pihenőhelyek egyikére is rádőlt egy méretes bükkfa.

 

  

1. Tátika várudvar

2. kilátás Zalaszántó felé. Sümeg, Csobánc és a Badacsony is látszott az éppen elvonuló hidegfront után!

3. a szomszédvár és a kikandikáló víztükör

Zalaszántó: a Tátika presszó falán nagyszerű (és iszonyú aprólékos) tájékoztató tábla van a várról, látszik hogy a helyiek szívükön viselik a vár sorsát.
Rezi: kocsma felújítva, falu végén vadiúj táblák (lásd lentebb) egyébként minden a régi, jelzettség O.K. járhatóság is addig amíg a bicikliúton vezet a kék, utána a csárdáig Tátika vár alja "feeling" de ez a csapadékos-trópusi burjánzó tavasz már csak ezt hozza ki a növényzetből...
Gyöngyösi csárda: abszolút a nap fénypontja, de erre készültem is, minden ami belefér: betyárleves cipóban (990) marhapöri nokival és ubival (1690) minden nagyon finom és az árak is elfogadhatók.

 

  

 

1. nagyon kell itt ez a tábla, az ösvény halványan kivehető középen

2. a Gyöngyösi Csárda since 1728...

3. stílszerűen betyárleves cipóban, nagyon finom!

Hosszú kerülő az aszfalton nem hiányzik, de megvan hamar, aztán egyszer csak hopplá, egy tarvágás! Éppen ott ahol a kék felkanyarodik a hegyre kiirtották az erdőt.
Viszont amiről nem régen beszélgetés folyt itt is azt példás és dícséretes módon oldották meg a favágók: minden kék jelzéses fát meghagytak! És csak azokat.
Én amúgy teljesen megértem azt is hogy egy ki nem vágott fa mennyi kiesés a bevételből, na, de akkor azért mégis csak lehet ezt így is? Ismét le a kalappal, jó népek lakhatnak errefelé!
Egregy: a kis templom lenyűgöz mint mindig. Ezer év fuvallatát szinte a bőrén érzi az ember mikor belép a pici románkori épület falai közé. Megnyugtató érzés bent leülni egy kicsit.
Hévíz, a nyüzsgő fürdőváros, nagyon szép és tiszta mint mindig, itt már inkább a pénz fuvallatát érzi az ember, magyarok németek, és főleg oroszok mindenfelé, törölközőkkel, fürdőalkalmatosságokkal a kezükben igyekeznek hazafelé a vacsorához.

 

  

 

1. tarvágás...igen, a három megmaradt fán vannak a kék jelek, itt kell derékszögben felfelé kanyarodni a hegyre. 

2. közeledik Egregy románkori temploma

3. és a földi hívságok :-)

 

Azon még egy kicsit elmélázok a buszon ülve hogy ami nekem gyalog 10 óra hossza volt, gyakorlatilag egy egész nap az a busznak nem sokkal több mint 40 perc, ennyit ment visszafelé Sümegre Keszthelyről a Kravtex Credo.Jó, persze aszfalton rövidebb is, így könnyű! :-)