Most bizonyítottad a nyomó gravitáció árnyékolhatóságát.

 

A torony kilengése ugyanis kb +/- 8cm volt egy 300 méters toronynál az 1999 fogyatkozás alkalmával, amikor a fogyatkozás délben volt, csaknem a torony felett. Előnytelen helyzet, mert a tornyot legfeljebb felfelé vagy lefelé mozgatta a fedéskor megváltozó gravitációs erő.

 

Tehát ez a kisérlet sokkal inkább kontrollnak tekinthető, mint árnyékolási kisérletnek. Egyetértek veled abban, hogy ez a hat-nyolc centiméteres elmozdulás nem (jól) értékelhető az árnyékolás szempontjából és a kötelek melegedése/feszülése, a széljárás amennyiben volt némi légmozgás, okozhatta a 6-8 cm-es kitérések egy részét vagy nagy részét.

 

De én nem ezt a kisérletet linkeltem be (bár szerepel az irodalomjegyzékében), hanem az 1961-es kisérletet, amikor a fogyatkozás csaknem vízszintes irányból hatott a toronyra és így a torony kitérése lényegesen nagyobb volt, hozzávetőleg ötszöröse az augusztusi kilengéseknek.

 

 Ez a mérés semmire sem használható.

 

Nem, nem. Ez a mérés pontosan kontrollként használható, s mint említetted bármikor megméred a torony kilengését 6 órán keresztül, kaphatsz +/- 6 cm-es kitéréseket, véleményem szerint is, ez lehetséges. Augusztusban meleg volt, sokkal nagyobb a fedés okozta hőmérsékletváltozás is mint februárban reggel 8-9 órakor. Februárban a Nap eleve nem emelkedik olyan magasra még délben sem, mint nyáron.

 

De a 65 cm-es kilengést a vízszintesen érkező gravitációs változás okozta 1961 február 15.én reggel.

 

A teodolit leolvasási pontossága 500 méteres távolságból +/- 2 cm körüli.