Azt hiszem a gravitációval volt kapcsolatban.

Igen, azzal is. Nem mindegy mennyit, hogyan, milyen oldalon, milyen fejtartással stb vagyunk egész nap, vagy alszunk. A gravitáció könyörtelenül mindig lefelé hat. Ha tehát egész nap a fejünk felfelé van, tehát akkor a szemek kb mindig vízszintes irányban nézelődnek - így a gravitáció miatt is torzulnak a sejtek a szemekben is. Vedd például a pálcikákat a retinán, azok tényleg úgy néznek ki, mint a pálcika és egyenesben kellene állniuk szépen egymás mellett. Van belőlük valami 130 millió. Ha lekonyulnak, zavarhatják egymás rezgését, impulzusait, jelátadását stb. Nem volna például egyszerű egész nap kinyújtva tartani a kezet vállmagasságban. Lelógva a test mellett nem is vesszük észre. 

Már írtam, hogy még mindig próbálgatom és élvezem a pont lefelénézve olvasást. Az valami félelmetes, hogy hogyan kiélesedik pár mp után a látás - és úgy abban a helyzetben korlátlan ideig fenntartható. Persze sokat is gyakoroltam, hogy menjen. Van egypár részlet, amit csak fokozatosan lehet kitapogatni és jó hatásfokkal kivitelezni. Na ugyanez a félelmetes élesség nem megy rendes tartásnál a gravitáció miatt, de igyekszek fejlődni és próbálgatni a pici mozgásokkal. A mozgások többlet elektromosságot és mágnesességet is generálnak s ezek erősebb erők, mint a gravitáció - tehát van esély, hogy tökéletesre álljanak be a dolgok a szemben nem lefelé nézve is.......