aggasztó azonban, hogy pl. a jelenleg felújítás alatt álló Budapest-Esztergom vonal sem teljes egészében 225 kN-os tengelyterheléssel épül újjá

Francba, pedig napi ötven pár vasércvonatot terveztem oda.

Az utóbbi évtizedekben kialakított ipari parkok többsége pedig nem rendelkezik vasúti eléréssel, ami tovább növeli a vasút versenyhátrányát.

Vagy fordítva: ha a kutya sem akart vasúton fuvaroztatni, ki és miért dobált volna ki pénzt az ablakon az ipari parkok vasúti kapcsolatának az építésére?

>Amíg egy tonna áru közúti fuvarozása kilométerenként 0,6 forint úthasználati díjba kerül, addig vasúton ugyanez az összeg 6 forint.
>Ezek többsége alapján a magyar vasúton 2 euró körül mozog egy átlagos bruttó tonnatartalmú (a szállításban használt hivatalos mértékegység) rakomány szállítása, ami nagyjából megegyezik a kontinens legtöbb országában tapasztalt értékkel.
>Az azonos országokra vonatkozó különböző forrású adatok közötti jelentős eltérések feltehetően a különböző számítási módszerekből adódnak, de meglétük, illetve friss statisztikák hiánya miatt nem jelenthetünk ki sok biztosat az árak szintjéről európai összehasonlításban.

A három mondat (amelyek közül nem tudom, hogy a másodikat érti-e valaki) után kicsit zavarban vagyok. Mit akart kihozni mindebből a cikkíró?

...óránként 160 km/órás sebességet lehetővé tevő folyosót építenek meg. A kizárólag vasúti teherszállításra szánt útvonal...

Nagyon helyes, a vasércemet tessék csak százhatvannal szállítani, alább nem adom!

...akár a a kínai fejlesztési bankkal kötött, legalább 1 milliárd eurós fejlesztési együttműködés forrásainak felhasználásával is megépülhetne a V0 vasútvonal...

Sőt, akár bármilyen más forrás felhasználásával is megépülhet. Legfeljebb nem épül meg.

hm