Bármilyen összehasonlítás értelmetlen, én 86-ban láttam meg a Matador szekrényt, amikor apám

megvette, talán akkor recskáztam életemben először.

Az én agyamban Csepregi Éva mindig jó nő lesz, akkor is, ha már öregasszony, mert én arra emlékszem,

ahogy a bakelit borítón láttam.