Jó, megtették, a linket feltettem, a torziós inga fogyatkozáskor lassabban járt, a földfelszíni gravitációs erő tehát nőtt.
A Foucault inga fordítva működik, ha a gravitációs erő nő, akkor az inga gyorsul: Allais effektus.
Ezekkel ki lehet mutatni a gravitációs erő változását, de nehezen kezelhető eredményeket adnak, hosszadalmas beállítással járnak, nincs rá idő az egyensúlyi helyzetek beállásához és a kisérlet nem ismételhető, mert a kisérletre összesen legfeljebb két óra áll rendelkezésre. Nem elég érzékeny tehát a viszonylag gyorsan változó gravitációs erő feltérképezéséhez.
Egy Wang nevű úr egyszerűen rugós erőmérőt használt egy kínai fogyatkozásnál 1997-ben, ami jó lenne, ha a fogyatkozás a fejünk felett lenne, de a kínai fogyatkozás szerencsétlenségére alacsony szögű volt, a horizont felett csak 21o. Neki a torony elhajlás vizsgálata lett volna előnyösebb a graviméter helyett.
A Magyari módszer egyszerű, átlátható eredményt ad, a torony választás remek, mert a lakihegyi vastorony két félgömb kerámia szigetelőn nyugszik. Elég magas a torony, remek graviméter. A működéséhez csak az kell, hogy a fogyatkozás a horizont körül történjen. Ez a feltétel adott volt 1961 február 15.-én reggel és a torony 65cm-es kilengést produkált.
Az ismétlésnél a körülmények sokkal rosszabbak voltak, a Nap 60o-al állt a horizont felett, a torony mozgása csak 6-6 cm volt, a szél, a hőmérséklet változás hatása nehezebben leválasztható. (A Magyari kisérletnél tíz cm-es kitérést tulajdonítottak a szél hatásának, a grafikon közepének bal oldalán lévő zavar). Itt, az 1999 aug 11-i fogyatkozásnál lett volna előnyösebb a Wang graviméteres mérés.
Lehet mérni ingával, csak nem elég informatív és nehézkes.
A graviméter egyszerű, a toronydőlés mérése szintén, nem kívánnak hosszadalmas beállítást. Akár másodpercenként is leolvashatók a műszerek, amit az ingákkal semmi esetre sem tehetsz meg.
