BERTA SÍRJA 2014-04-15.

 

 

 

Kedves Mókusgazdik!

 

Nagyon-nagyon köszönöm a meghatóan együtt érző sorokat, amit Berta halála után kaptam Tőletek!

 

Berta a kerti hintaágyunk mellett fekszik, és sokáig gondolkodtam, milyen virágot ültessünk a sírjára.

 

Most úgy gondolom, a tűzpiros muskátli jelképezze azt a szeretetet, amit éreztünk iránta, az élet színe, a tavasz virága, amilyen volt, ügyes, szép, és okos mókuska, aki mindig tudta, hogyan kell alkalmazkodni a túlélésre,

 

és a tiszta lélek jelképei,  a fehér árvácskák vegyék körül, mert itt hagyott minket egyedül, és most ő is árván fekszik kinn a földben…..

 

 

Nekünk, családunknak, gyermekünknek, aki 13 éves korától 18 éves koráig együtt „öregedett” vele,

ő volt az egyetlen állatunk.

 

Nincs kutyánk, macskánk, semmi más. Berta volt.

 

 

Amíg nem tudunk fájó szív nélkül, sírás, vagy könnyes szem nélkül nézegetni képeit, most úgy érezzük nem lesz másik mókusunk. Nekünk nem csak egy mókus, Berta hiányzik, bár ma átmelegedett a szívünk, amikor egy állatkereskedésben jártuk, míg valamire várakoztunk, és pont egy fehér csíkos kb. fél éves mókuskát láttunk ott.

 

Egyszer, ha múlik a gyász, biztosan szeretnénk még mókuskát, az is biztos, hogy ugyanilyet, de most egy ideig -  nem.

 

De azért figyelünk Benneteket, nem hagyunk el, itt leszünk Veletek. Ha lesz olyan kérdés, amire tudjuk a választ, válaszolunk.

 

Néha felteszek képet Berta sírjáról is, ahogy tovább csinosítjuk.

 

L.