Nem hagy nyugton, a kéj szele,

Arcomba csap, könnyem ered.

Miért kellek neki ennyire?

Kérem, de nem hagy el semmire..

Nem hatja sem szó, sem gondolat,

Csak jő a kéj, s fosztogat.

 

Eltékozlom minden kincsemet,

Szívem sivár..MIT TEGYEK?

Ha szemem bezárom, jő az álmom..

Álmomban a kéj a párom...

Összegyűrve ébredek, 

Kéjes ábránddal szüntelen..