"A másik pénztárnál meg egy fiatal nő a gyerekével volt megrökönyödve a kocsiban lévő árukon."

 

Hehe, nem olyan rég jártam majdnem így.

 

Ez akkor fordul elő, amikor az idegen kosárban is van valami nagyobb méretű, olyan jellegzetes áru amit az ember maga is vásárolt előtte - és onnantól már tutira veszi, hogy az csak az ő kosara lehet (mint ha más nem is vehetett volna ugyanabból :-)))

 

Én a húspultnál vettem egy kis combot-karajt, ott volt a kosár benne egy 5 kilós hálós-krumplival amit előtte vettem, bedobáltam a húsokat és tipli.

 

Már jó messzi jártam, mikor loholt utánam egy asszony, hogy "Uram, ne haragudjon, ez szerintem az én kosaram amit most tol". Belenéztem figyelmesebben, hááááttt....

 

A poén az volt, hogy amikor visszamentem az én kosaram már nem volt ott a húsos-pultnál ahol elvben hagytam - mert valaki volt szíves eltolni egész az üdítős-polcok közé...

Hát elég karcos szavakat mormoltam magamban, amíg megtaláltam :-)))

.