Azért ez nem így van. Budapesten a régi bérházakban még sok helyen , ólom vezeték a főfelszálló,és arról vannak leágazva a lakások,és sok helyen még a lakásokban is ólom vezeték van.

De tudok olyan kórházat is ahol ólom az ivóvízhálózat.

Igaz ha javítani kell érdemes kicserélni az ólmot műanyagra vagy rézre.

Egy kis tájékoztató:

Hogyan kerül ólom az ivóvízbe? Használnak-e még ólomvezetékeket?

Ólom az ólom tartalmú ivóvízvezetékek korróziója által, kioldódással kerülhet az ivóvízbe. A
kioldódás (migráció) mértéke nagymértékben függ az ivóvíz fiziko-kémiai tulajdonságaitól,
mint a pH, hőmérséklet, vízkeménység, fertőtlenítőszer típusa, stagnálási idő. Minél
savasabb, és minél lágyabb az ivóvíz annál agresszívebb, annál inkább elősegíti az
ólomvezetékből történő migrációt. A kemény víz vízkőréteg kialakításával csökkenti az ólom
kioldódását.

Ólomvezetékeket elsősorban a főelosztóhálózat bekötővezetékeként és épületen belüli
vízvezetékrendszer anyagaként építettek be az 1970-es évek előtt. Ma már, egészségügyi
hatásuk ismeretében, sehol nem kerülnek ilyen ólomvezetékek beépítésre. A már beépített
ólomvezetékek cserére szorulnak.

Milyen egészségügyi hatásai vannak az ivóvíz ólomtartalmának?

A szervezetben akkumulálódó (összegyűlő) elem, mely különböző egészségügyi problémákat
okoz: idegrendszeri fejlődési zavarok, veseműködési elégtelenség, magasvérnyomás,
terméketlenség, spontán vetélés. Különösen veszélyeztetettek a csecsemők és a
kisgyermekek és a várandós anyukák.


Hogy tudhatom meg, hogy az ivóvizemben van-e ólom és ha igen,mi a teendő?


Ólom előfordulása a csapvízben nem természetes, hanem antropogén, emberi eredetű
szennyezésre utal. Elsősorban a belső elosztóhálózatban az 1970-es évek előtt kerültek
beépítésre nagy ólomtartalmú ivóvízvezetékek. Ezért újabb építésű házak esetén erre nem
kell számítani.

A lehetőségektől és a probléma súlyától függően a vízszolgáltatók már sok helyen elvégezték
ezen ivóvíz szakaszok cseréjét korszerűbb, a jelenlegi szabályoknak megfelelő minőségű
ivóvízvezetékekre. Van azonban, ahol továbbra is fennáll a szennyezés lehetősége. Gyanú
esetén érdemes felkeresni a helyileg illetékes népegészségügyi szervet vagy az üzemeltetőt,
aki bővebb tájékoztatást tud adni, a helyi viszonyok figyelembe vételével.

Az ólomvezetékekből kioldódó ólom mennyisége nagyban függ az ivóvíz fiziko-kémiai
tulajdonságától (vízkeménység, pH, hőmérséklet stb.), a kioldódás pl. ortofoszfát
adagolásával csökkenthető.