Olvasod a hsz-t amire válaszolsz? A foton sebességvektor két adattal jellemzhető. 1. irány 2. nagyság. Ha az eseményhorizont alatt indul bármilyen irányban, a Földre sohasem érkezik meg, a gravitációs szél befújja a feklukba.

 

Az eseményhorizonton kifelé induló foton áll, mert pont ekkora gravitonszél fújja befelé.

Az ugyanitt befelé induló foton sebessége 2c, a sebesség rohamosan nő.

 

Az eseményhorizonton kívül, kifelé induló foton már némileg kisebb szembeszelet kap, tehát lassan elindul a Föld felé. Minél távolabb mászik az anyacsillagtól annál kisebb lesz a gravitonszél, ahol a gravitonszél azt jelenti, hogy befelé több graviton halad mint kifelé. Ezért a foton szépen lassan begyorsul. Amint elég távolra mászik az anyacsillagtól sebessége eléri c-t, mert megszűnik a szembeszél.

 

 

mormota: képzeld úgy a fotont, hogy az egy papírlap és szúrj bele egy tűt. Erre a papírlapra rajzolj ceruzával 2 pöttyet, csillagot. Ezek bináris csillagok, a tű körül keringenek. Az egyik jelöli a graviton A-t, a másik pötty jelöli a graviton B-t. Mindkét csillagnak van egy egy bolygója, az egyik bolygó a pozitív, a másik a negatív jelű elektromos töltésrészecske, a papír síkjában keringenek.

 

Ez a papírlap foton a papírlapra merőlegesen, a tű irányában halad normálisan c-vel. A papírlapot elölről és hátulról nagyon erős gravitonszél fújja. Egyformán, tehát a foton sebessége c.

 

Ha az egyik irányból kevesebb graviton érkezik, akkor a papírvitorlába belekap a szél.