Már megbocsáss, de Becsei Áron azért messze nem az elgurult gyógyszerűek közé sorolandó!

Kérlek, tekintsd őt inkább egy finom úriembernek, akinek az órái a leginkább finom úri kiváltságok közé tartoznak, kifejezetten finom, sőt inkább már finomkodó apróságokkal és a Lajtán túliakat szégyenítő precízitással.

Én csak a "fenomenális" körbe sorolnám Őt...

(Egyszer egy órámat Ő javította. Mit javította, a lehetetlenből mentette vissza az utókornak. És mindezt olyan szintű figyelemmel irántam és az igényeim iránt, hogy azt nem tudom leírni.)