Hosszú ideje tapasztalhatjuk, hogy a műanyagok egyre inkább elterjednek a legtöbb területen. Ennek során azt is megfigyelhetjük, hogy egy idő után ezek az anyagok 'elérnek', törékennyé, porozussá válnak, így normális használat esetén is könnyen sérülnek.

A vasútmodellezés területén nem csak a vágányok alapzata, hanem a műanyagból készült mozdony vagy kocsi felépítmények (kasznik) esetében is tapasztalhatjuk, hogy néhány év után szétszedésük igen kockázatos, mert a legkisebb feszítés estén is megrepednek, eltörnek.

Természetes az is, hogy a gyártók nem törekednek arra hogy gyártmányaik életkora összemérhető legyen az egyiptomi piramisok életkorával. Bizonyára vannak olyan műanyagok, amelyek sokszorta megbízhatóbbak és hosszabb életűek, nyilván ilyen anyagokat alkalmaznak a hadiiparban, űrkutatásnál, stb. Ezek azonban nyilván jóval drágábbak és a gyártók számára nem lennének gazdaságosak.

Bele kell nyugodni, hogy sem a vágányanyagok sem a a gördűlő-állomány nem az örökélet jegyében készül.