"Azt minden esetben a gyártónak fel kell tüntetni vagy a készüléken vagy a hozzá adott bármilyen papíron, általában Pascalban."

 

Persze és ezt meg is adják általában.

 

De épített kályhákmál, mint pld a tömegkályha ezt az építő sem tudja akkor ha egyedi kályhát épít.

Csak abban az esetben tudhatná ha pontos terv és bevizsgálás előzi meg az építést, tehát típus kályha készül.

Egyébként pedig pld az Atmos kazánoknál megadott 22-24 Pa huzat igényeknek a kis átmérőjű és sok egyéb gonddal küzdő hagyományos kémények nem igazán felelnek meg, mert nincs is elég magasságuk és átmérő sincs megfelelő.

 

Az ellenáramú kályhákkal az a gond, hoyg ha nincs folyamatosan fűtve, akkor óvatosan kell kezelni a begyújtást és fel kell melegíteni a kéményt mielőtt berak valaki 15-20 kg fát. 

Cserépkálykánál is ez van, a bonyolult füstjáratok szintén fokozzák a huzatigényt.

Tehát önmagában a kémény huzatteljesítményét nem elég hidegen ellenőrizni, majd felmelegítve némi papír égetésével. Ellenőrizni kell a kályhát is hidehen és melegen is.

A kettő együtt mond valamit, mert a környezet is belejátszik, + időjárás, a ház fedettsége, uralkodó szélirány stb.

A mérés körülmányeit is meg kell választani ha jó és megbízható eredményt akar valaki (nem szélviharban kell elenőrizni a huzatot nyilván).

A kéményseprő viszont munkavégzése során képtelen ideális esetet mérni, akkor mér ha éppen ott jár a háznál munkaidőben. 

Folyamatosan mértem műszerrel az időjárás esetei és a kályha működése közben az értékeket, és elég érdekes tapasztalatok keletkeztek.

Ezért csináltam egy speciális huzatfokozó eszközt ami szabályoz is ha nagy a szél. Kb 5-6 méter kémény magasságot pótol.