Erre nekem bőven megfelel az az ötvenhat éves Marvin amit még nagyfater tesója hozott osztrákból apámnak a ballagására. Persze az öreg sose merte felvenni, maximum a legnagyobb családi alkalmakkor, a munkahelyen jobban állt a GUB (amit sajna rendesen leharcolt, pedig mit tudna most egy újszerű...). A fiókos óra viszont teljesen újszerű, még a koronája sem kopott meg. Tudom, hogy nem sokat ér, de most is jó egy színházi estére, bár szerintem elfér oda a Rolex is... Sőt!

a '68-as IWC Ingenieur - mi még rétegmodellként szóba jöhetne és amit vagy tíz éve vettem fillérekért egy volt vizilabda válogatottól egy kocsmában - tegnap kötött ki a tesómnál. Remélem örömmel viseli majd, szereti a retrót.

Ha már venni kéne valami alkalmit én tuti egy kézihúzós Schaffhausen, esetleg Nomos mellett döntenék. Azok a legszebbek sajna nálam, nem a Cellini...