Cégesben szinte csak európai kocsim volt eddig, magánban kizárólag japán (3 db ebből kettőt nullásan hoztam el és mindegyiktől 150 Felett váltam meg, igaz a Mitsubishim modt 163-nál jár, mondanom sem kell, hibátlan). A következő fogalmakkal nem a magán-, hanem a szintén nullával indított és általában 100-nál leadott, flottás, full szervizelt céges kocsiknál ismerkedtem meg. Ezek a VW-csoport, a Ford és a Daimler-Benz kínálatából kerültek ki:
- gyújtásprobléma, alapjárat ingadozás
- lambdaszonda-csere
- kettős tömegű lendkerék csere
- vicces, de a kurblis ablakemelő (minden céges autóm drágább volt listaáron, mint az enyémek)
- szilent-csere
- átkötő-csere a kormányzott keréknél
-motorvezérlés teljes cseréje (a lánc megnyúlott, a motor letiltott 60 ezer kilométernél)
- különböző hibajelzések, amiket kiütnek javítás nélkül a szervízben, mondván, hogy csak begajdult...
na ennyit a különbségekről. Ez nem autós oldal, de ha már szóba hoztátok. Ha nem lenne saját tapasztalatom én is hitvitának tartanám az egészet. Egy Subaru vagy egy Lexus azonban tuti, hogy kategóriájában, minőségben - és most nem a villantós dolgokra gondolok - versenytársa az európai modelleknek. Sőt! Asszem a G. Seiko is hasonló a saját táborában... Csak itt még többet számít a villantási faktor.