Cégesben szinte csak európai kocsim volt eddig, magánban kizárólag japán (3 db ebből kettőt nullásan hoztam el és mindegyiktől 150 Felett váltam meg, igaz a Mitsubishim modt 163-nál jár, mondanom sem kell, hibátlan). A következő fogalmakkal nem a magán-, hanem a szintén nullával indított és általában 100-nál leadott, flottás, full szervizelt céges kocsiknál ismerkedtem meg. Ezek a VW-csoport, a Ford és a Daimler-Benz kínálatából kerültek ki:

 

- gyújtásprobléma, alapjárat ingadozás

- lambdaszonda-csere

- kettős tömegű lendkerék csere

- vicces, de a kurblis ablakemelő (minden céges autóm drágább volt listaáron, mint az enyémek)

- szilent-csere

- átkötő-csere a kormányzott keréknél

-motorvezérlés teljes cseréje (a lánc megnyúlott, a motor letiltott 60 ezer kilométernél)

- különböző hibajelzések, amiket kiütnek javítás nélkül a szervízben, mondván, hogy csak begajdult...

 

na ennyit a különbségekről. Ez nem autós oldal, de ha már szóba hoztátok. Ha nem lenne saját tapasztalatom én is hitvitának tartanám az egészet. Egy Subaru vagy egy Lexus azonban tuti, hogy kategóriájában, minőségben - és most nem a villantós dolgokra gondolok - versenytársa az európai modelleknek. Sőt! Asszem a G. Seiko is hasonló a saját táborában... Csak itt még többet számít a villantási faktor.