"A lövettyűnél a víz táplálás hibáit (víz ejtése)leginkább okozhatja lövettyű káros felmelegedése."

Annyit szeretnék hozzátenni, hogy ha a lövettyű (akár a gőzorsó, akár a tápfej átfúvása következtében) felmelegszik, akkor nem ejti a vizet, hanem sztrájkol, nem hajlandó táplálni, tehát levág, ami a csordulócsövön nagy mennyiségű gőz kiáramlásában nyilvánul meg. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a víztartályban már csak kevés a víz, és ez (nyilván a nyári melegről van szó) felmelegszik. Ilyenkor a víztáplálás megindulásához szükséges térfogat-csökkenés nem tud létrejönni, ezáltal a kilépő gőz-víz keverék nyomása kisebb lesz, mint a kazánnyomás, tehát a tápfejig feljut az anyag, de azt már nem bírja megnyitni.

A többi dolog inkább igaz az ejtésre, tehát a vízkövesedés, a kúpok kopása. Illetve még két dolgot tudok hozzátenni, ami a saját tapasztalatom: előfordul, hogy a betét elmozdul a házban, mert mondjuk a menete, ami tartaná, már csak gyászmenet, és zsinórral van betekerve a betét, ami a nyomás hatására egyszercsak elmozdul. 

A másik, ami szintén előfordult, hogy a betét tömítésére használt zsinór "megindult", és a kúpok közé szorult. ILyenkor szintén ejti a vizet, de annyira, hogy nem is táplál.

Közbe még valami az eszembe jutott (ez nem általános dolog, de volt már rá példám): az ejtést alapvetően az idézi elő, hogy a rendelkezésre álló gőz (mennyisége vagy nyomása) kevés a rendelkezésre álló víz betáplálásához. Ilyenkor meg lehet nézni azt is, hogy a gőzorsó a kellő keresztmetszeten nyit-e (nem szakadt-e le valamelyik szelepe, vagy pl. a főelzáró tökig ki van-e nyitva szerelvényfejes mozdonyoknál. Tudom, hogy ez banális, de sajnos tapasztalatam már ilyet...)

Kisebb nyomásnál ha egyéb gond nincs, a vízváltó leszabályozásával az ejtés megszüntethető.