Üdv datatop !

 

Az ajtót azért hőszigeteli le ,mert nagyméretű és ha nem tenné visszahűtené a tűzteret is.Mindamellett ahol a kályha van nem kívánatos a nagy meleg.

 

Az üveges vagy a vékony tűztérajtó hűtő hatással van a tűztérhőmérsékletre és ezáltal az elérhető maximális hőmérsékletre -végső soron a kályha hatásfokát rontja.

Ha szükség van  a  látható fényre -én azt semmiképp nem a tűztérajtón keresztül biztosítanám.

Ezt a pontot a kevereredés után- a fagázok kiégése idején kell keresni ,ahol már a hőleadás szakaszában tart a folyamat.

Az apróra darabolt fát nem lehet széllel szárítani ,mert nem rakás hanem csomó - a szél nem fú át rajta.

 

 

Üdv komuveskalyha !

 

Visszatérve a légfeleslegre !

Ez alatt  a kémiailag szükségesnél több oxigént (égési levegőt) kell érteni ?Gondolom káros hatással van a tűztérhőmérsékletre ,mert hűti azt.Ezt a kémény huzata okozza ?

Itt bevillannak  az acélgyártással kapcsolatban tanultak.A hőmérsékletet forró oxigén befúvatásával is fokozhatják.(Már nem emlékszem ,melyik eljárásról van szó.)

 

Biztosan nem tudod ,nálam félkörboltíves kemence fűti a házat.A kemence falában hőcserélő.A kemenceajtó függőleges síkban 0-50 cm közötti tartományban mozdítható.A tűz csak a két méter hosszú kemence hátsó  falánál ég ,így a levegőnek a forró padozaton 1,5 métert kell megtennie mire reakcióba lép a gázokkal.

A fűtőanyag  (darabolt napraforgószár ) adagolása a kívánalmaknak megfelelően folyamatos és mindenkor betekinthető az égés folyamata.A ajtó induláskor 40cm-t van nyitva és akár 20 cm-re is csökkenthető a kellő hőmérséklet kialakulása után -mindamellett,hogy látható égéstermék nincs!

Az égés folyamata teljesen lelassul ,a lángok kényelmesen nyalják a kemence falat .

 

 

Tehát levonható a következtetés : a kisebb légfelesleg,a forró égési levegő a fűtőanyag folyamatos ,de

                                                        szabályozott adagolása jótékony hatással van az égési folyamatra.

 

Üdv Fidó mester