persze ezek mind sikeres zenekarok, akik betörtek, megmutatták, letettek valamit, stílust teremtettek, nekik, köszönhető, hogy...stb., csak igazán NAGY számaik nincsenek.

Nagyon kéne erőlködnöm, hogy van-e olyan NIN-dal, amit rátennék egy mp3-válogatásra, Prodigy mondjuk több van, de a zúzás miatt, amúgy nem igazán jó számok, a Jilted és a Fat of The Land nem rossz lemezek, de hol vannak ezek egy Black Celebrationhöz képest, ahol minden dal mesteri?

Szóval én alapvetően a DALT kérem számon ezekez az együtteseken, önmagában a technika, a hangzás, a ritmus nem elég. Hallgatom ezt a kis bugyuta But Not Tonightot, és ugyan nem értem, hogy miért kellett ezt rehabilitálni, mert annyi más jó számot írt Martin, de hát tőlem lehet ez is, mert legalább DAL!