Nézzük másképpen:van egy 2,5 kg-os nyulad, az mai átvételi áron (450/kg, ha jól tudom) számolva szőrben-bőrben ér1125 forintot.Ha levágod, megnyúzod, marad kb. a fele, tehát az 1,25 kg ér 1125 Ft-ot így 900 Ft/kg jön ki!De ez az élő nyúlra vetített ár! Ehhez hozzá jön a nyúzás, eladásra előkészítés minden költsége a kézmosó víztől a hűtő fogyasztásáig, a vevőre telefonálásig, a te, vagy családtagod ideje amit ezzel tölt, minden költség és ugye mindezen költségek felett a magasabb feldolgozási szint elérésén némi hasznot is szeretnénk realizálni így a példabéli 1125 Ft-hoz még hozzáadunk pár tételt.
Nekem egy nyúllal vágáskor kb. 0,5 óra a teljes időráfordításom, ebben minden benne van. A vágási hely előkészítéstől a ketrechez mászkálásig, a konyha főparancsnokától :-) megfelelő számú és űrméretű edényzet igénylésétől kezdve a nem hasznosítható dolgok eltűntetésén keresztül a mérésig, csomagolásig minden. Még az is, hogy kiválasztom, éppen melyik nyulat vágom le.Szerintem nem túlzó, ha ezért a fél óráért kérek 500 Forintot (erre felé a legolcsóbb lapátolós ember is kér óránként 800-at). Példabéli nyúlunk így 1625 Forintos érteket képvisel kb. önköltségen. Haszonként úgy gondolom, elkérünk még fél óra feketén lapátolós bért, így nyúlunk értéke 2025 Foritnra nő! Ez 1620 Ft/kg, persze egyszerűbb összeadogatások helyett a 900 Ft-os alap árat felszorozni. Tapasztalatom szerint ez a szorzó jellemzően az 1,5-2 között mozog. Ebben tudod figyelembe venni a helyi piac sajátosságait, jövőbeni terveidet stb. stb.Én úgy gondolom, hogy az 1,2-1,3 szorzó durván az önköltség. Aki ennyiért adja el, az mondjuk, nem dolgozott vele ingyen. De akkor minek eladni, hogy utána ezen a pénzen szerintem gyengébb minőségű csirkét vagy sertés vegyen?
A szemléleted sajnos nagyon elterjedt, de nem vezet sehova. Egy termék árát alapvetően nem a vevő pénztárcája határozza meg. Egy termék annyiba kerül, amennyiért mindent felszámítva elő tudod állítani, ha ennyiért nem tudod eladni, akkor gazdasági öngyilkosság csak az árat csökkentve vevőhöz jutni. Vagy a költségeidet kell csökkenteni, vagy más terméket előállítani vagy más vevőkört megcélozni, vagy mindezt együtt. De bármilyen szociális érzékenységből csak az árat csökkenteni badarság.Gondold végig, ha a fenti nyulat odaadod 1200/kg-ért, mert átérzed a nehéz helyzetüket és nem vagy lehúzós stb.  akkor a vevőd elkönyveli, hogy ez ugyan olyan (már elnézést!) "szar" , mint a T. Csirke, hiszen ugyan annyiba kerül + te finaszírozod egyéb jövedelmedből az ő segélyezését! Rövid időn belül rájössz, hogy nagyon nem éri meg ezt csinálni és abbahagyod, vevőd mehet csirkét venni! Tettél valamit érte? Szeritnem valójában nem viszont jól kiszúrtál magaddal. Mi van, ha úgy adod, hogy neked megérje? A vevőd az árban is érezni fogja, hogy nem T. csirkét eszik, vagy nem vásárol, vagy spórol rá és megbecsüli, amit kap. Te nem hagyod abba, hiszen eredményes vagy. Idővel, a megtermelt haszonból segíthetsz rászorulónak, pl. Karácsonyra adsz neki egy ingyen nyulat! stb. stb.Bár egyik hsz-edben Te is ellene voltál a csirke-nyúl összehasonlításnak, utána mégis előhoztad a sertést. Ez megint egy bevett szokás, amikor nincs más érv, de ettől még sületlenség. Amikor hűtőt mész venni, akkor megnézed előtte, hogy a TV-k mennyibe kerülnek? Azután azon morfondírozol, hogy a 120 l-es hűtő ára megéri e, mikor az 54 centis TV annyi amennyi? Mindegyik háztartási gép, mégsem hallottam még ilyenről, de élelmiszernél ez már napi gyakorlat.
Még valami, ha te kicsiben értékesítőtől vásárolsz nyulat, nem hinném, hogy lenne olyan, aki ne mutatná meg az állományát, tehát tudod, hogy honnan, kitől, mit veszel! De próbálj megnézni egy csirke vagy pulykatelepet, ahol épületenként több tízezer egyed nevelődik (már járványügyi szempontból se igen engednek be). Egyetlen multinál sem tudod biztosan, honnan került oda az a hús. Elég az elmúlt évek átcsomagolási botrányaira gondolni, nem tudom, működik e még, de a fagyasztott félsertés utaztatása az únióban is évek óta jó buli.Az élelmiszer árak még mindig nagyon alacsonyak, önmagukhoz képest, nehogy elkezdjük hasonlítgatni! :-))) 100 éve pár mázsa búzáért a részesaratók heteket dolgoztak és az valóban az Életüket jelentette! Ma 5-6000 Ft/q a búza ára. Egy feketén lapátoló egy nap többet keres!Nem feltétlenül az akkori arányokat kell visszahozni, hiszen sok minden megváltozott, de műholdvevőre ne azért fussa, mert ocsó a hús!Társadalmi, szociális stb. problémák megoldását megint csak nem (vagy nem csak) az élelmiszer előállítóktól kellene várni pláne nem velük finanszíroztatni! Legtöbbször tévútra visz, ha a nagy tortából csak egy pici szeletet nézünk!

(szerintem)