Gyászjelentés arról készült, akiről a család készítetett. Aztán azokból néhány valahogy eljutott a SZK-ba, gondolom hagyatékokból, egyebekből. Nem hinném, hogy köteles példányt kellett leadni belőle.

Párom egyik felmenőjéről találtunk egy közel százévest, nagyon hasznos volt, mert a feleségen kívül a testvérek, sógorok, sógornők, unokahúgok és öccsök is szerepeltek rajta teljes névvel a gyászolók között.

Akkoriban még nem intézték el azzal, hogy "a gyászoló család".

(Mellesleg láttam én háborúban elesettről is gyászjelentést, mert a család így értesítette a rokonságot)