a kérdés már csak az, hogy azon kívül, hogy kevesebbet áramot fogyaszt, mi előnye van még ezeknek a frázisváltós szivattyúknak? Szolár-témából jött elő amúgy a dolog. Ott mondott egy ilyet az ember:

Az inverteres szivattyúknál a vezérlés minden kapott adatot összevet, és a hőmérsékletnek és az áramlási sebességnek a függvényében ezért tudja menet közben állítani a szivattyú fordulatszámát, ezen keresztül pedig a tömegáramot. Itt a vezérlés tehát meg tudja csinálni, hogy a fordulatszámot nem csak ahhoz állítja, hogy milyen a hőmérséklet a napkollektorban és a tárolóban, hanem azt is nézi, hogy adott áramlási sebesség mellett hogy változik a hőmérséklet és ez alapján gyorsítja vagy lassítja a szivattyút.

Nem egészen értem. Alapesetben ugye a napkollektor vezérlése azt nézi, hogy mennyi a delta t, tehát a hőmérsékletkülönbség a kollektor és a tároló között. Ha nagy a különbség, akkor gyorsabban megy a szivattyú, merthogy akkor a hőcserélő több hőt tud cserélni (bocs az eccerű fogalmazásért:), ha kicsi, mert mondjuk még csak alig süt a Nap, akkor alacsonyabb fordulatszámon, merthogy akkor több idő kell, hogy a kollektor felvegye a hőt.

Na már most attól, hogy a szivattyúnak a fordulatszámát máshogy szabályozzuk (evvel az inverteres megoldással), attól még ennek nem kéne, hogy köze legyen ahhoz, hogy most akkor az érzékelők csak egy dolgot (hőmérsékletet) vagy mást is (áramlási sebességet, hőmérsékletet, meg mittomén még mit, talán nyomást?) érzékelnek, nem? Érzékelő érzékel, jelet küld a szolár vezérlésnek, vezérlés számolgat aztán kitalálja, hogy akkor most mennyi legyen a fordulatszám, jelet küld a szivattyúnak, az meg adott fordulatszámmal szállít. Tehát ilyen szemponból miért nem mindegy, hogy inverteres a szivattyú vagy pedig kutyaközönséges fordulatszám-szabályozható darab?:)