Kőhányás - Oroszlánkő vára.

 

Kőhányás - Oroszlánkő vára

 

Kőhányás közigazgatásilag Gánthoz tartozó kis üdülőfalu. 3km-re a telepüéstől a Vértes szívében igazi csemegére lelnek a kitartó várbarátok.

 

 

A középkori Oroszlán vagy Cset falu fölött a Csák nemzetség trencséni ágának az ősi Vértesi földön maradt tagjai I. Máté vagy fia Márk várat emeltetett.

 

A kis Árpád kori várhoz két ismert okleveles adat kapcsolódik.

 

1289-ben a majki prépost Oroszlánkőn foglalta írásba Szegi Iwanka comes (Hontpázmány nb.) végrendeletét, ahol jelen voltak Csák Márk özvegye és két fia István és Péter. A másik adat a vár pusztulásához köthető. 1295-ben Márk fiát II. Istvánt hatalmaskodásai miatt az uralkodó III. András „fortissimus tirannusnak” kiáltotta ki, és a várat lerombolták. (István később a Csák nemzetség dudari ágától szerezte meg Csókakőt és Gesztest)

 

(Forrás: Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza II. KÖTET- 338,398. OLDAL)

 

 

Egy jó hangulatú, kellemes augusztus eleji délutánon kerestem fel ismét a Vértes szívében megbúvó kis erősséget.

 

     

 

Oroszlányról  Csákvár felé vezető műútról Kőhányás előtt kb. 1 km-el aszfaltozott erdészeti út kanyarodik  balra. Az erdészeti úton kb. 1,5 km után balra az erőbe kék jelzés vezet. Az autót leparkolva a kék jelzést követve kb. 300-350 m megtétele után megpillantjuk az Oroszlánkő várának otthont adó magaslatot.

A vár ÉNY-DK i irányban helyezkedik el egy  tszf. 430 m-es magaslaton. A hosszúkás ovális vármagot egy viszonylag jó állapotban megmaradt körsánc is körbeöleli.  A vár legmarkánsabb maradványa az északi oldalon szinte teljes hosszban felfedezhető körítő fal  maradvány.  Érdekes ellentmondás, de így van, hogy a körsánc északi oldalát pont a megmaradt fal oldalán töltötte fel a jelentős kőomladék.

 

     

 

Az Ény-i oldalon a legmélyebb a sánc , feltételezésem szerint a gerincre felvezető út itt ért véget a várba érkező lovasok számára. Itt valamilyen csapóhíd vagy kapuépítmény vezethetett a várba.  A Dny-i oldal az északi és nyugati  oldallal egyetemben olyan meredek, hogy lehetetlenné tették a megközelítést. Szerintem a várba jutás csak az Ény-i, lankásabb oldalról volt lehetséges.

A vár belsejének terepalakulatai legalább két értelmezhető helységet is kirajzolnak.  Az árpádkori kis várak sztereotípiái alapján itt is el lehet képzelni egy felépítésbeli sémát, de ez megfelelő kutatás hiányána csupán hipotézis. Én egy Ény-i oldalon levő toronyépülethez kapcsolódó kisebb téglalap alakú épületet tudok elképzelni, mely körítő fallal és körsánccal volt körbevéve.

 

     

 

     

 

 

A várat legutóbb Terei György járta be és mérte fel, régészeti kutatásokról sajnos nincs tudomásom, pedig egy könnyen megközelíthető kutatatlan vár sok információval szolgálhatna a szakmának és a várbarátoknak egyaránt.

 

        

 

 

Sok pongyola, és nekem helyi lokálpatriótának kifejezetten zavaró  elnevezés született az idők során.

 

Csákvár – Csáky Vár.  Közigazgatásilag Kőhányás Gánthoz tartozik, Csákvár ide messze van.

Gánt – Cáki Vár. Gánt is messze van ide, ráadásul itt Cáki és Csáky soha nem volt, csak Csákok.

Oroszlány – Hát ez sem elég pontos.

Kőhányás – Oroszlánkő vára. Én a magam részéről ezt tudom leginkább elfogadni.

 

 

És a végére pár gondolatébresztő kérdés… Ha az Oroszlánkő vár 1295-ben leromboltatott, akkor milyen vár szerepel az 1528-as Lázár deák féle térképen Oroszlánkő néven? Oláh Miklós 1536-ban milyen várat említ ország leírásában? És nem utolsó sorban Bél Mátyás Oroszlány községbe tévedve milyen vár romjairól tesz említést Vármegye leírásában, nembeszélve Borovszkyról?