Pabar, Pabár 1. Képzőtlen magyar lakosnév a magyar Pabar földrajzi névből (de l. még Pobori 1. is). E hajdan volt település nevét a mai Lesenceinstvánd területén határrésznév őrzi. Első említése a XII. sz. közepéről Pobor, nevének eredetéhez l. a következő pontot.
2. A régi magyar (elsőnek a XIII. sz. közepéről adatolt) Pobor világi személynévvel azonos képzőtlen magyar apanév, amelyben hasonló o > a (ó > á) magánhangzónyílás zajlott le, mint a fenti földrajzi névből. Ezt a személynevet szláv eredetűnek vélik, l. alább (Pobor 1.).
Pobor: 1. Vö. mai szerb-horvát Pobor (Hv.) családnév. Ez képzőtlen apanév az azonos alakú szláv személynévből, amely igei főnév, vö. szerb-horvát pobrati ’leszed, learat, leszakít; összeszed, összegyűjt; beszed, behajt; (visszaható igeként) elsiet, eltűnik’, szlovák pobrať ’<teljesen> (össze)szed; <sokat, mindet erőszakkal vagy jogi erővel> elszed, elvisz; (visszaható igeként) szedi magát, felkerekedik, nekilát’. Az igei főnév jelentéséhez vö. történeti és régi orosz побор(ы) [pobor(i)] ’adó(k), adóterh(ek); adószedés, adóztatás; kicsikart, kizsarolt pénz, baksis’, régi szlovák pobor ’újoncozás, regrutálás’.
2. Talán lehet a Pobori 2. képzőtlen formája.
Pobori: 1. Kázmér Miklós szerint -i képzős magyar lakosnév a régi Baranya vagy Csanád m.-i Pobor településnévből. A baranyai település sikerült azonosítanom, ez a mai Babarcszőlős, amelynek régi neve valóban Pobor-Szőllős (Csánki szerint), ill. Pabarszőllőse (Győrffy szerint). Ennek azonban ellentmond, hogy a Pobori vezetéknév északi elterjedésű (pl. Gömör, Abaúj, Heves; Mo., Sk), illetve az előzőekben említett településnévi használatban kötött az előtag, és az adatok is inkább /a/-s formákra utalnak, nem /o/-sakra.
2. A fentiek miatt én úgy gondolom, ez inkább a régi Pobor személynév magyar -i (< -é) apanévképzős származéka lehet. Ha lakosnév, akkor is egy felső-magyarországi, nem azonosított *Pobor településre utalhat, nem dél-magyarországira.
