Szia,

Kaposvár, dr. Somodi főorvos úr operált. Egy elkapkodott és erőltetett hasprés sorozat (kondizás) követkeménye, csak jobboldalt. A sérv kialakulásának az idejét nem akarnám, mert különféle találgatásokra adnék okot, ha érted.

Szóval ujjnyi széles és kb. 6-7-8 centi hosszú, attól függően, hogy mennyire volt erőltetve, feküdtem, ültem, vagy emelgettem dolgokat.

Szerdán reggel felvettek, délben egy utolsó sovány ebéd, másnapig semmi, másnap délután egykor betoltak a műtőbe, éjjel az első emlékem, amikor verejtékben úszva ébredtem. Állítólag a műtét napján délután a műtét után beszélgettem a látogatókkal, de én speciel nem emlékezem semmire, illetve a 19 órás haverra nagyon-nagyon halványan. A legrosszabb az volt, hogy 2-3 homokzsákot raktak a hasamra, ebből annyit ledobáltam, hogy egy maradt, de nagyon szar volt az is. A sok fekvéstől meg megmacskásodott a derekam, amikor hajnalban felkeltem és rámjött a hányinger, a rándulástól kiment a derekam, az másnap már jobban fájt, mint maga a műtét.

Első három nap köhögés, tüsszentés, orrfújás az maga volt a rémálom, igaz, műtét utáni nap délben én mentem haza az autómmal. Vérhígítót írtak fel, de képtelen vagyok beadni magamnak, így orvos megkérdezése után - ha mozgok, akkor nem életbevágó - kihagytam a szórakozás ezen formáját.

Heréim zsibbadtak, de ma már alig érzem, a hasam alján az izmokat erőltetéskor még igen. Nagyon keveset eszek, az is inkább nagyon kevés főzelék, joghurt, tej, barack és olaj, nehogy szorulásom legyen. Szerintem olyan 6-700 kcal a bevitelem.

Ja, vasárnap, a csütörtöki műtét után meglátogattam a nőismerősömet is.

:-)

A főorvos úrnak meg külön köszönöm a jónak látszódó munkát, teljesen korrekt volt, megítélni teljesen úgy is pár hét múlva tudom, amikor már terhelhetem kissé az izmokat. De bízom benne, a személyes és a szakmai hozzáállása nekem teljesen szimpatikus volt a számomra. Csak ajánlani tudom, de azt kívánom, hogy senkinek ne kelljen.