A Lokálpatrióta Klub megkérdezte a legutóbbi Szolglatban, hogy tegyen javaslatokat a város lakossága, "Kinek legyen szobra Gödöllőn?".

A heti lapszámban beszámoltak a javaslatokról. Erzsébet királynő, Kossuth Lajos, Horthy Miklós, Blaha Lujza, Undi Mariska, Berente István, Klacsmann László, Garamszegi Pál, Benkó Tibor, Juszti néni, "biciklis anyuka", Altató (József Attila verse) szerepelt a javaslatok között, a Szolgálat összeállítása szerint.

Talán nem meglepetés, hogy a szavazók mintegy 90%-a Horthy Miklósnak, Magyarország Kormányzójának szeretne emléket állítani Gödöllőn (a több Habsburg szobor után).

Horthyt és családját úgy szerették, tisztelték Gödöllőn, mint tették Kenderesen a kenderesiek.

"Gödöllő lakossága a korabeli újságok cikkei és a visszaemlékezések szerint büszke volt arra, hogy a koronás fő után Magyarország kormányzója lakja a község ékességét."

"Nyaranta nemcsak a kormányzó és családja kedvelt tartózkodási helye volt a gödöllői kastély, hanem rendszeresen itt tölthették szabadságukat a kormányzói hivatali apparátusban dolgozók és családtagjaik is"

"Az államfő életmódja... nem nagyon változott Gödöllőn, ugyanúgy intézte az állam ügyeit itt is, mint a budai várban. Kiköltözött Gödöllőre a Katonai Iroda hivatali apparátusa a Nopcsa-szárnyba, a Kabinetiroda a volt Várkapitányi lakba...."

 "A két világháború között a kastély a protokolláris helyszín, a tiszti üdülő és a katonai-hivatali bázis sajátos keveréke volt. Rendszeresen fogadtak vendégeket, vacsorákat, díszebédeket tartottak a díszteremben, és vadászatokat a környékbeli erdőkben. A vadászatokon a kormányzó számtalan külföldi koronás főt, diplomatát, politikust látott vendégül, pl. Edward walesi herceget, Ribbentropp német birodalmi külügyminisztert, a kapurthalai maharadzsát, Pacelli bíborost, a későbbi XII. Pius pápát."