Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-priority:99; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin-top:0cm; mso-para-margin-right:0cm; mso-para-margin-bottom:10.0pt; mso-para-margin-left:0cm; line-height:115%; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman","serif"; mso-fareast-language:EN-US;}

Az általam felhozott példában elég messziről, Békéscsabáról jött fel a gőzös, mozdonyvonatként. A kb. 200 km-es út megtétele után mindenképpen szerelnie kellett, valószínűleg tüzet is pucolt, főleg úgy, hogy ezt az utat még x tonna terheléssel visszafelé is meg kellett tennie. Szénszerelés során locsolni és rámolni kell a szenet, de felsővezeték közelében ez tiltott dolog, még a szerkocsira sem szabad kimászni. (Ennek ellenére rengeteg áramütéses baleset történt rámolás vagy tűztisztítás közben.) Vagyis itt nem egyszerű vízvételezésről, hanem annál sokkal összetettebb feladatról volt szó. Ezt viszont a jelek szerint abban az időben már nem tudták elvégezni a Keletiben.

Te említetted a fotón látható 4 gőzöst, amikről kiderült, hogy bár a Keleti fűtőházban álltak, mégsem oda tartoztak. Ezek viszont a honállomásuk alapján nem jöttek nagyon messziről, így feltehető, hogy egyszerű vízvételezéssel és fordulással el is végeztek minden szükséges fűtőházi teendőt. Még az sem biztos, hogy ezt a vizvételt a forduló állomáson csinálták. Éppen a múltkor mesélte egy barátom, aki még a gőzös világban kezdett a Hámánban, hogy pl. sosem a Nyugatiban vettek vizet az ingás időkben, hanem jövet-menet a 142-en Ócsán, a 2-en talán Óbudán, a 70-en meg Palotán, mert ott nem volt felsővezeték.