Mondjuk pont a külföldiek miatt nem baj, hogy így van, mert az, hogy a betétjáratoknak önálló jelzése van (pl. "A" betűvel a buszoknál), az egyáltalán nem elterjedt más országokban (nem állítom, hogy nincs rá példa máshol, de az a kivétel). A legtöbb helyen csak a végállomás megjelöléséről lehet tudni, hogy nem megy végig. Németországban nem csak a vasúti, de a városi járatokon sincs általában a viszonylatszámban jelölve, hogy betétjárat, csak ugye ki van írva a végállomás, abból lehet tudni, hogy meddig megy.

Ez a két járat ugyanabba az irányba közlekedik, de az egyik végigmegy Bad Honnefig, a másik pedig betétjárat, csak Ramersdorfig.

Igazából nagy jelentősége nincs is a betétjáratok eltérő jelzésének, mert, ha mondjuk valaki Ráckevére akar menni, de felszáll tévedésből egy tököli vonatra, akkor max. annyi baja lesz, hogy a Vágóhíd helyett Tökölön várakozik egy darabig. Aki pedig rutinos, az látja, hogy "H6 Tököl", és, ha Ráckevére akar menni, akkor nem száll fel. Pont, ahogy a számjelzések bevezetése előtt is :-)

A helyiközi buszjáratok beszámozása itt OFF, de annyit megjegyeznék, hogy az pont azért nem jó analógia, amit írsz is, mert nem azonos útvonalon közlekedő járatokat is egybevontak, egy számozás alá. Véleményem szerint a számozott viszonylatok bevezetésének elengedhetetlen feltétele a viszonylati járatszervezés, azaz, hogy azonos útvonalon és megállókiosztással járjanak egymás után bizonyos időközönként a járatok (a követési idő változhat, tehát nem feltétlenül ütemes menetrendről van szó, bár az ideális az volna, de ez a beszámozáshoz nem feltétel). A HÉV-nél ez adott.

Ha valaki 5 különböző számjelzést nem bír megjegyezni, és "nem tudja, melyik a ráckevei", az sajnálatos, de a városi közlekedésben több száz járat visel számjelzést, és nem szokott problémát okozni, hogy valaki nem tudja megjegyezni, hányas villamosra kell szállnia. Mondjuk, szerintem, ha valakinek gondot okoz, hogy öt darab egyjegyű számot összepárosítson öt vonallal, az már orvosi eset.