Üdv Mindenkinek !

 

Először is kösz a linket,sajna még nem volt időm áttanulmányozni.

Másodszor a téma iránti érdeklődést és/vagy a segítőszándékot értékelem nagyra.Ritka manapság az ilyen hozzáállás egy olvtárs extrém fűtőanyaga kémiai feltérképezésének irányában .

A témára térve:"Ha a nagy felület miatt a szárból hitelen annyi fagáz keletkezik".

Ha kisebb felület lenne akkor a gázosodás intenzitása is csökkenne?

-----A napraforgószárat évekkel ezelőtt kazánban fűtöttem el.A kazán tetéjét kivágtam és illesztettem rá egy tartályt.A tartályba aprított napraforgószárat adagoltam ami a saját súlya alatt és az égés intenzitás által vezérelve haladt lefelé.Ennek a fűtési módnak a hatékonyságáról most nem beszélnék...Működött de nyilván van/volt nála sokkal jobb is.

Arra gondoltam a fenti elrendezést vajon lehetne-e adaptálni épített kályhába.

 

A tűzteret felülről -egy ferde csúszdán keresztűl megtöltjük aprított kóróval .(A csúszda a kályha  elülső síkjában természetesen ajtóval zárva.) Az apríték alja rostélyon áll.A rostély alja felől- tűztérajtón adagolt -primer levegő segítségével begyújtjuk ,a felszabadult gázokat két oldalra vezetve további -szintén adagolt-szekunder levegővel elégetjük.

A keletkező hőt harang rendszerű kályhában megfogjuk.

 

Üdv Fidó mester