Tegnap már írtam, de megette a fórummotor :)

 

Szóval az ajánlott Hans-Peter Ebert könyv nem túl sokat ír a fatüzelés kémiájáról, úgyhogy azt bővítem saját gondolataimmal.

 

A láng ugye a fagáz égése, tehát ha meg akarjuk tudni, hogy mi ég, akkor a "fa száraz lepárlása" nevű eljárást kell lefolytatnunk. Ilyenkor a fát oxigéntől elzárva hevítik, visszamarad a faszén, a keletkezett gázt pedig lehűtve lecsapatják, szétválasztják.

Régebben ez a vegyipari alapanyaggyártás fontos lépése volt, ma már nem jellemző, úgyhogy csak régi leírásokra bukkanok a neten. Pl:

http://www.erdeszetilapok.hu/?page=arch_view&id=24726

 

Szóval a fagáz fő összetevői a metil-alkohol (faszesz néven is ismert), allyl-alkohol (mai kémiai nevén 2-propenol ), ecetsav valamint aceton. Keletkezik még a "kátrány" nevű keverék (nem pont ugyanaz, mint a kőolajgyártáskor keletkező kőszénkátrány), ami kémiailag elég változatos. A lignin és a cellulóz "töredékei": egy vagy több benzolgyűrű, -OH csoportok és rövid szénhidak, illetve nem aromás telítetlen szénhidogének és alkoholok. A vasúti talpfák és távíróoszlopok kezelésére használták, főleg a benne lévő fenol miatt minden-ölő hatású.

 

>Mitől is van szúrós szaga a tökéletlen égésű napraforgókórónak ?

-Bármilyen tökéletlen égésű füstnek szúrós szaga van, elég sok mindentől :) De kiemelt helyen áll a faszesz tökéletlen égésekor keletkező (szúrós szagú) formaldehid. Ez egyik fő faktora a füstölés tartósító hatásának, mert a formaldehid nem túl egészséges a baktériumoknak - mondjuk amúgy az embernek se :) (Érdekes, hogy a bútorlap égetése tiltott, mert formaldehiddel tartósítják, így nehéz úgy elégeti, hogy a füstje tiszta legyen, de a vizes fa égetése nem, pedig ugynaúgy beteríti formaldehiddel a környéket...) Meg más savas jellegű gőzök (fenol, ecetsav) szintén okolhatók a füst kaparós-szemfacsarós-szúrós hatásáért.