Ha mar ilyen aranyosan meg lettem szólítva...:D Az előtem szólók utan akkor nezzük egy kicsit mas szemszögből, a fa égésének folyamata felől. 100 fokon elkeydődik a fa gázosodása, 200 mostnemugrikbepontosanhányfokon az égés önjáróvá válik, magyarul hőközlés neélkül is ég a tűz, 400 fokon beindulnak a kémiai reakciok is, előtte gararntált a korom és kátrány gyártás, 700 fokon megszűnik a látható füstölés, a fagázok teljes kiégése viszont csak 900 fok felett 1000 fok körül történik meg.

Szóval a füst nélküli égés nem garancia, csak jó jel, lehet ott még ez-az aminek el kéne égnie, mondjuk szénmonoxid. De ennek a kiméréséhez már valóban gázelemző kell.

Füst nélküli égést azért száraz fával és egy kis odafigyeléssel, a legtöbb kályhában el lehet érni, a 900 fok feleti hőmérséklethez már komolyabb, vastagabb falú és megfelelő geometriájú tűzterek kellenek.

Van olyan utánégető nélküli tüztér is ami képes erre.

Nem te kérdezted, de szóbakerült, hogy lehet-e dán kályhát 14-es kéményre építeni? Lehet, tapasztalatból mondom. De ez már nem fotómásolgatás kategóriája, illetve vannak minimális hátrányai, jobb a legalább 16-os, de ha válogatni lehet akkor inkább 20-as kémény, úgy még egy méretes padkával sem kell sokat bűvészkedni. De gyakorlatilag a legelterjedtebb kémények mindegyikére lehet jól működö dán kályhát építeni.