Azt írják a Duden Herkunftswörterbuch és Familiennamen kötetei, hogy a középfelnémet ītel mai német folytatója az eitel ’hiú, hivalkodó,önhitt; hiábavaló, üres, tartalmatlan; csupa, tiszta, merő’ (a szó angol megfelelője az idle ’henye, lusta, tétlen’).

A germán szó eredeti jelentését a Duden ’üres, szabad, mentes’-nek adja meg. Ebből lett a németben egyrészt a ’csupa, tiszta, merő’ jelentés, másrészt az ’üres, tartalmatlan’. Ez utóbbiból fejlődött ki a ’hiú, önhitt’.

Az Eitel vezetéknév jelentését a Duden egyrészt a ’csupa, tiszta, merő’ > ’tiszta, hamisítatlan, valódi’ értelemből vezeti le. Másrészt megemlíti, hogy a XIV. sz. végétől a csak egy személynévvel (nem pedig kettőssel, mint Georg Friedrich) rendelkezők esetén megjelent az „eitel Friedrich/Georg/stb.”, azaz ’csak/simán Fridriech/Georg/stb.’ névváltozat. Ezek aztán Eitelfriedrich, Eitelgeorg stb. alakban önálló összetett személyneveket is adtak, amelyekből később a szokásos névrövidüléssel kivált az Eitel név.

Az Eitel-hez képest az Eitler vagy erős melléknévi forma (az első esetben), vagy -er képzős apanév.