"Az, hogy beletrafáltak a grottoba, lehetett véletlen is, de a szándékosság sem zárható ki."

 

Nem, hát ez kizárható, hisz ha belegondolsz, ez egy természetes üreg a szikladombban, ebbe nem lehet szándékosan belefúrni, nem egy épített kamra: nem tudhatták, hogy ott van!

Igen, ahogy írod, hogy ez a járat a rablók műve lenne, teljességgel kizárható!

 

"... a földalatti rész ettől akár jóval a piramis előtt is készülhetett volna..." : igen, nagyon jól látod, hisz egyszerűen ennél az elemnél nem lehet bizonyítani, hogy valóban Kheopsz építette, s csak a felső vége vezet át a piramis tömbjein.

Sokáig úgy hitték a régészek, hogy Kheosz egy lakatlan, puszta helyet választott sírjának, de nem így volt. Munkásai utasítására teljesen letisztították a terepet: itt régi sírok voltak, még első dinasztiabeli királynőé is, amiket a munkások szétvertek, törmelékkel szórták be üregüket. Ez a piramistól északra lévő hulladékgödrök áttanulmányozása után vált világossá. Kheopsz elég nyilvánvalóan egy már a prehisztorikus időkben is szenthelynek számító magaslatot választott sírhelyéül, sőt újabban már azt gyanítják, hogy a Nagy Piramis mellett lévő, Kheopsz anyjának, Hotepheresznek vájt majd 30 méter mély kürtő alján lévő sír sem Kheopsz idején készült, hanem a papok találtak rá véletlenül egy I. dinasztiabeli sírra. Na most ha a közvetlen szomszédságában volt régebbről egy ilyen mély akna, éppen elképzelhető egy másik, amit mi a piramis levezetőjáratának mondunk ma már, s valóban szerves része lett később a Nagy Piramisnak...

 

"A "valamiféle szervizakna" elmélettel az a baj..." szerintem sem ez volt az elsődleges feladata, hogy szervízakna legyen, de éppen valóban jól jöhetett levegőztetés szempontjából. Viszont pld. Thébában a királysíroknál jóval hosszabb folyosókat is vájtak a sziklába, mindenféle levegőztető akna nélkül...

 

"Az akna talppontjának kimélyítése nem bizonyíték a fentről lefelé ásás mellett. Ezzel nyerhettek helyet a felfelé fejtés megkezdéséhez..." - Igen, ez jó ötlet, erre nem is gondoltam. Szerény véleményem, felfelé vájni jóval nehezebb, mint lefelé.

 

"Az még egy komoly talány, hogy (akár felfelé, akár lefelé) a meglehetősen sötét és szűk aknában hogyan tudták a szükséges pontosságú méréseket elvégezni és az irányt tartani. (Lehet, hogy azért változik a meredekség, mert időnként az elkészült szakasz pontosabb megmérése után új irányt szabtak..." - Ahogy nézegettem az irányváltásokat, valószínűleg az lehetett az oka, amit írsz... Mindenesetre a vészkijárat hossza 58 méter, s akár felülről, akár alulról vájták, mindenképpen komoly eredmény, hogy végül eljutottak A-pontból B-pontba, az akkori viszonyokról nem is beszélve.

 

"A földrengéses-mentőcsapatos történet sánta..." - ez August Mencken elmélete, de nem részleteztem. Ő egyébként részletesen foglalkozott azokkal a problémákkal, amiket említesz, és megpróbált válaszokat is adni rá. Egyébként a három gránitdugót nehezen bírták volna áttörni, s a mögötte lévő még vagy húsz mészkődugót (ez utóbbiakat az arabok verték szét).

Szóval Mencken úgy gondolta, mikor a munkás csapat bennrekedt: az első rémület után a Királyi kamra légjáratain át kapcsolatot találtak a kint lévőkkel. Ezen a járaton látták el élelemmel és vízzel a csapdába esetteket. Az építők arra a következtetésre jutottak, hogy nem ássák át magukat a felvezető járat záró hasábjain, illetve a három gránitdugó melletti falban, s ezzel pótolhatatlan kárt okozva a felvezető folyosóban és a piramis lezárását célzó tervben. Ezért úgy határoztak, hogy aknát vájnak a levezető folyosó aljából a Nagy Galéria alsó végéig. Mikor az akna ásása felfelé megközelítette a galéria szélét, a bent rekedtek eltávolították a folyosó nyugati oldalának legalsó kőpadját (a vészkijárat felső végének lejáratának helyéről). Ezután megvizsgálták a veszteségeket és a Királyi kamra mennyezetét. Ekkor ásták azt a kis alacsony folyosót, melyet Davison fedezett fel , és amely a Királyi kamra fölötti szobába vezet.