Mint korábban említettem, nekem egy törpe anyánál több éves türelemre volt szükség, hogy ne legyen agresszív. Mostmár nagyon nyugis, kezes nyúl lett belőle.

Másik esetem, egy tavaly évvégén hozott keverék anyanyúl. Ott is kisgyereknek vették, hogy majd játékos lesz. Aztán nagyon agresszív lett, ezért eladta... (én meg megvettem) Nálam 1x fialt, nála is 1x. Nála 4-ből 2 maradt meg, nálam 8-ból 7. Az alom nevelés alatt nagyon agresszív és félős volt. Egy idő után a kicsik kiszökdöstek a nem éppen jó állapotú ketrecből, így az utóbbi 2 hétben már az egész család élvezi a szabadságot. Mostmár a ketrecekbe is maguktól visszamennek, még hajkurászni sem kell, ha meg akarom fogni. (de nem akarom) Az anya meg olyan barátságos lett, hogy amikor megyek etetni, a lábam alatt van és el se menne... Sokszor majd elesek benne...

Másik eset, egy nálam született anya, amelyiknek az annya és apja is nagyon szelíd. Ő egy ilyen kakukktojás volt, mert a 2. fijalásig tiszta bolond volt... Most kezd már lenyugodni, és nem támadja meg az etetőtálat sem. Nála egy időben csak kesztyüvel tudtam benyulni annyira harapott.

Másik eset, egy másik helyről vett anyanyúl, aki nálam fijalt először, az is nagyon bolond volt, de mostanra már kezd nyugodtabb lenni. Ő is először fijalt, 8-ból 8-at nevelt.

Összegezve: Nálam a sok türelem és nem piszkálom/simogatom/nyüstölöm a nyulat vált be, és a stresszes környezetből a szabadabb térbe való engedés is bevált. Az, hogy egy rosszul tartott nyulat, majd jóól megszelidítünk úgy, hogy halálra simogassuk, azzal nem sok jót lehet elérni.