Hát, igazából a segítség sem mindig egyértelműen előny:) Nekem anyukám lelkesen segített (segít is), de kb. három hónapba telt, mire megértette, hogy nem, nem adok a babának teát, mert tök felesleges neki, nem fog kiszáradni meg semmi baja nem lesz, valamint nem, nem etetem óra szerint, mert nem óra szerint éhes:) Nagyon keményen el tudja bizonytalanítani az embert, ha még maga sem biztos a dolgában (ha nem éhes, akkor minek sír? - és társai), és akkor van egy második szólam aki tök mást mond...

Viszont: ha a párod este hét után jön haza, fáradtan, akkor este hét után segítsen egy kicsit. Hünyén hangzik, de ő tud pihenni a munkahelyén:) Szóval neki pihenés lehet, hogy lefürdeti a gyereket meg hurcibálja egy kicsit a seggét, de mondjuk 4 óra segghurcibálás után az embernek már menekülhetnékje van, akármennyire is várta előtte a gyereket:) Ez egy ilyen ellentmondás: imádjuk, és közben néha egy fél vagyon adnánk 20 perc magányért. Avagy: ábrándos mosollyal szemléljük, hogy jaj, de szép, mikor alszik, és néha alig várjuk, hogy végre aludjon el, mikor nem alszik:) 

Depresszió szerintem egyáltalán nem szabályszerű és nem is egy olyan dolog, ami megtörténik, ha kell, ha nem. Többek közt attól lesz, ha az embernek magasabbak az elvárásai magával szemben, mint amennyit nyujtani tud. Nem kell tökéletes anyának lenni, mert ez nem egy sprint, hanem hosszútávfutás és nem árt, ha marad belőlünk valami a végére:) Amire amúgy szintén érdemes készülni: vannak azok a kaják, amikkel meg lehet tölteni a mélyhűtőt. Pl. fasirozottat meg lehet csinálni előre, az ember begyúrja, prézlibe meghempergeti és lefagyasztja. Én anno csináltam két kilót, mikor már délután kettő van, de még nem ebédeltél, egy vegyes zöldségkörettel életmentő tud lenni :DD Előre aludni ugye nem lehet, de előre főzni miért ne?:) Aztán vannak azok a kaják, amikkel nem érdemes megpróbálkozni pár hónapon keresztül: pl. palacsinta:) Én voltam olyan hülye, hogy megpróbáltam anno, annyi első, azaz elbénázott palacsintát még életemben nem csináltam, lévén minden második pali után le kellett állítani a főzőlapot:DD

Másrészt attól tud még befordulni az ember, ha van egy képe, hogy milyen lesz a babázás, és nem olyan lesz. Pl. eltervezi, hogy nem fog nagyot változni a társasági élete, majd megy ugyanúgy emberek közé, meg fogadnak barátokat, és milyen hawaii lesz... Hát, vagy bejön, vagy nem. Inkább nem. Első gyereknél az ember még nem tudja, hogy ez mennyire átmeneti. Pár hónapig csak a gyerek, fél éve kor után már jöhetnek vissza a saját igények is (bicaj, mozgás, bármi), onnantól meg, hogy csak egyszer alszanak egy nap, már maga a szabadság az első pár héthez képest. Társaság viszont nagyon fontos, érdemes babás ismerősöket szerválni, mert beszélgetni kell.