Sziasztok!

Én is szívesen venném, ha a topik eredeti címére visszatérve megosztanák többen a tapasztalatokat a vizsgálatokról.

Nekem hála az égnek majdnem teljesen meztelenül csak óvodában kellett részt vennem a szokásos fütyivizsgálaton. Ott alsónadrágban várakoztunk az orvosi szoba előtt és a doktornő szabadított meg minket nadrágunktól a vizsgálat közben. Igaz nem teljesen, csak térdik húzta le rólunk, de ott már az a kis ruhadarab nem sokat takart. Aztán felnőttem hasonló meztelenkedés nélkül. Sajnos felnőtt korban többször kellett urológiára mennem prosztatagyuladás miatt, ahol megtapasztaltam az orvoslás kellemes és kellemetlen részét is. Kétszer futottam bele tapintatlan orvosba.
Egyik alkalommal a vizsgálat külön szobában volt, de olyan szerencsétlenül volt elhelyezve az ágy, hogy annak a fele, 2/3 része belógott az ajtó elé. Felfeküdve rá ahogy UH-tak, meg vizsgáltak a fejemet takarta az ajtó, de mást nem nagyon. Ergo: a 2 aszisztens kint volt, de vizsgálat közben én nem láttam kifelé, hogy mit is csinálnak, de ők, ha akarták premier planban ráláthattak a fütykösre.

Másik alkalommal egyik orvos visszarendelt pár masszázskezelésre kiegészítésként. Mivel tudta miért megyek így két beteg között a hátsó vizsgálóban végezte el a gyors beavatkozást. A baj csak az volt, hogy az a szoba szolgált a váróterem és vizsgáló közötti "hátsó" átjárónak az aszisztensek számára. Megkért, hogy vetkőzzek, könyököljek, mire a masszázs előtt megjelent az ajtóban egy középkorú aszisztensnő és leállt a doktorral beszélni. Hírtelen nem tudtam mitévő legyek, de jobbnak láttam úgy maradni, mert így legalább valamennyire takarva voltam. Inkább csak a fenekemet láthatta. Persze ez kiragadott két péda volt, a többi alkalommal mind a helyszín, mind az orvos, mind a hozzállás megfelelő volt és tapintatos.

Tényleg? Vannak még olyan vizsgálatok, ahol anyaszült meztelenül kell részt venni rajta vagy a doki gondolja úgy, hogy ő levetkőzteti az illetőt? Az esetek többségében mindig marad valamilyen ruhadarab az emberen, nem?