Az 1. sor tavalyi vásárlás, kevésbé vizes, 2. 3. az ezévi tölgy-bükk. Élőnedves vágás után ennyi a nedvességtartalom.

A fűtőérték és a víztartalom összefüggése

 A frissen kitermelt zöld, ún. élőnedves fa tömegének felét a víz adja. Egyéves szakszerű, megfelelően szellőztetett szárítás után a víztartalom még mindig 15-20%. Az ilyen víztartalmú fát légszáraz fának nevezik. A fa higroszkopikus szerkezete miatt a levegő ter- mészetes páratartalmából vizet tud felvenni, ezért a légszáraz fa víztartalma az őszi időszakban 20% fölötti értékre növekszik. Ezért célszerű a fát közvetlenül tüzelés előtt belső térben előszárítani.Nedves fával történő tüzelés esetén az alábbi veszteségforrásokkal kell számolni.A fában levő vizet forráspontig kell hevíteni, majd el kell párologtatni, és a gőzt is tovább kell hevíteni. Minden liter víz esetében ezért mintegy 700 Wh energiaveszteséggel számolhatunk, amely a kéményen gőz alakban távozik. Minden 10%-os többletnedvesség 9%-os fűtőérték-csökkenéssel jár. A víztartalom az égéskamra hőmérsékletét csökkenti. El nem égett gázok távoznak a kéményből vagy csapódnak le kátrány formájában. Energiát tartalmazó farészek nem égnek el, további veszteséget okozva. Az el nem égett kátrány és korom a tüzelőberendezés füstcsatornáiban és kéményében lerakódik, hőleadó fűtőfelületeket szigetel, veszteséget okoz. Az el nem égett korom és a fagáz elégtelen égése miatt megmaradt részei a kéményen keresztül távozva a környezetünket szennyezik.