Az élet - a valóság - természetesen sokkal bonyolultabb és árnyaltabb ahhoz képest, hogy mindenről a kommunisták, Aczélék tehetnek. Íme:
Az Egri csillagok "A kor szokásainak megfelelően ugyanis először folytatásokban jelent meg a Pesti Hírlapban, mielőtt kötet formájában kiadták. (...) Gárdonyi viszont már 1901-ben több mint egyharmadát jelentősen átírta, nyelvileg feszesebbé tette, jobban megkomponálta." (...) "ez után az átírás után is sokat változott a szöveg. Az 1913-as kiadásnál Gárdonyi a nyomdában olvasta és írta át megint a kéziratot, ismét főként nyelvi szempontból stilizálta." (...) "A halála utáni kiadásoknál aztán az egyik fia is belenyúlt a könyvbe, ő készítette a török és szakszavak jegyzékének nagy részét. Nem beszélve arról, hogy a különböző kiadók, szerkesztők is hozzányúltak."
(Gárdonyi, a sokoldalú író - Jásper Ferenc interjúja Császtvay Tünde irodalomtörténésszel, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettesével,
http://www.metropol.hu/cikk/936071-gardonyi-a-sokoldalu-iro)
"Gárdonyi Géza regényeinek vannak ifjúsági változatai, főleg a Dante-kiadásokban, amelyeket a szerző fia, Gárdonyi József (1891-1948) igazított át - irodalmilag megengedhetetlenül."
(Gárdonyi Géza (1863 - 1922) - (http://www.doksi.hu/faces.php?order=DisplayFace&id=15)
Az Egri csillagokat "Számos esetben félremagyarázták, sőt, az 1920-as években még a szöveget is több helyen átírták."
(Miért írta Gárdonyi az Egri csillagokat? - Király Júlia irodalomtörténész, http://www.hetek.hu/hatter/200912/miert_irta_gardonyi_az_egri_csillagokat)
"Az 1963-ban a Szépirodalmi Könyvkiadó 12 kötetes Gárdonyi-válogatássorozatában megjelent új, átdolgozott változat azért fontos a könyv életében, mert a szöveget gondozó Z. Szalai Sándor igyekezett megtisztítani a Gárdonyi halála utáni idegen kezű és a szerző felfogásától, ízlésétől idegen „javításoktól”, sőt az utólagos beleírásoktól. 1923-ban, majd később is az író fia, Gárdonyi József rendezgette sajtó alá a regényt – szerkesztőként szólva: a megengedhetőnél jóval nagyobb belenyúlásokkal. Ezek által idővel egyfajta giccses, romantikus szirup kezdett a regényre ráragadni, egészen a ’63-as kiadásig. A Gárdonyi-életmű avatott kutatójának munkájáról elmondható, hogy sikerült, remélhetően végérvényesen, hiteles formában helyreállítania ezt az irodalmi remeket."
(Ludwig Emil: Az Egri csillagok első száz éve, http://mno.hu/migr_1834/az-egri-csillagok-elso-szaz-eve-842549)
"Z. Szalai Sándor kétségkívül a legnevesebb Gárdonyi kutató; rendkívül alapos kutatásai már a hatvanas évektől meghatározzák a Gárdonyi-filológiát. Többek között az ő nevéhez fűződik az a felfedezés, hogy Gárdonyi műveit, köztük az Egri csillagokat, az író hagyatékát kezelő Gárdonyi József önkényesen, saját meggyőződését követve átírta. Szalai már az Egri csillagok 1963-as kiadásának utószavában utal erre, majd az 1970-ben megjelent könyvében (Gárdonyi műhelyében) fejti ki részletesen álláspontját.
Az 1913-as regény szövegét tartja a legmegbízhatóbbnak, ugyanis ez volt az utolsó, amely az író életében megjelent, így a 63-as kiadást is erre alapozza, akárcsak az utána következő kiadásokat.
(Más kérdés, hogy Gárdonyi, aki mindig elégedetlen volt a regénnyel és állandóan dolgozott a szövegén, éppen ezt a kiadást helyeztette zár alá, amikor azt változtatás nélkül ki akarták adni. Lásd erről Gárdonyi sajtóperét, valamint Király Júlia írását.)"
(Homéroszi eposztól a Nagy Könyvig - dr. Györke Ágnes irodalomtörténész, http://villanyspenot.hu/?p=szoveg&n=12243)
"Mi az Osiris Diákkönyvtár sorozatában az 1913-as verziót adtuk ki úgy, ahogy ő átírta."
(Gárdonyi, a sokoldalú író - Jásper Ferenc interjúja Császtvay Tünde irodalomtörténésszel, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettesével, http://www.metropol.hu/cikk/936071-gardonyi-a-sokoldalu-iro)
