A rend úgy kívánja, hogy magam valljak színt legelőször.:))) Egy kis beszámoló, sok képpel.

Szóval bérelünk egy házat, amelyben volt egy nyitott kandalló és egy ráépített brutális kémény (600x200 belméret, kb. 7m össz magasság). Szeretek tüzelni, nem vártam télig, úgyhogy egy szeles októberi napon rendesen kikormoltam a kéményt. Volt benne vagy 10-20 évnyi kátrány, úgyhogy végül a tűzoltók segítettek a lángokat megfékezni:D Ezután a kémény kandalló feletti födémtől indulva kapott egy kb. 5m-es d=250-es saválló bélést. Tüzelgettünk benne, de egy tél alatt úgy elfüstöltünk 10m3 fát, hogy még meleg sem lett tőle:(

 

 

Jött az ötlet, hogy csináljunk belőle központi fűtésest, hiszen van már egy gázcirkós-radiátoros rendszer kiépítve. Ahogy utána néztem, ahhoz kellene valami hőcserélő a tűztérbe meg egy ajtó. Elkezdődtek a tervezések, meg a munkálatok és elkészült egy "rendes" hőcserélő (csőregiszter):

 

Ez 18m 6/4"-os (fekete) vascső, patent ívekkel, CO-val hegesztve, 4 bar nyomáson 1 napig nyomáspróbázva. Be is került a helyére, a tűztérbe. Mint utóbb kiderült ez nem a legjobb megoldás volt:D

 

A  kandalló eredeti dupla falú süvege elbontásra került és helyette egy 2-es lemezből készült füstgyűjtő kúp és egy füstelvezető cső készült pillangószeleppel. A tűztalaj feljebb került, hogy a tűzrács alá beférjen egy hamuláda is.

Némi gépészet segítségével a kandalló nyitott vízköre (tágulási tartály, keringető, keverőszelep, hőcserélő) össze 
lett kötve a meglévő, zárt cirkós rendszerrel.



Elkezdtünk tüzelgetni, de még ajtó nélkül.



Idővel elkészült a kandalló ajtaja is ill. a kitöltő falazat. A hatékonyság ugrásszerűen megnőtt. 10m3 fa mellett 
nem használtunk gázt és a fűtés az egész házban komfortos volt. Az második tél elmúlt.

 

Mivel a füstgyűjtő kúp feletti füstelvezető vascső kékes-lilás árnyalatot kapott pár komolyabb tűzrakás után, ezért felmerült, hogy talán túlságosan melege van a varjaknak a kémény tetején ülve:D Ekkor még nem mértem a füstgáz hőmérsékletét. Kellene még egy hőcserélő! El is készült, de ez már inverze a csőregiszternek. Egy trapéz alapú, vízzel teli hasáb, amelyben 12 db 2,5"-os 
(fekete) vascsövön áramlik az égéstermék. Felül csatlakozás a kéményben lévő béléshez, a kettő között a pillangó.

 

Most már érzékelők is kerültek a rendszerbe a tartály kilépési csonkájára ill. a füstcsőbe, a pillangó fölé. Az égéstermék kilépő hőmérsékletét 130-150-170 fok között tartva, szinte szabályozás nélkül ragyogó teljesítményt adott a kályha.

 

A hatékonyság ismét nagyot ugrott. A fűtéshez elég volt kb. 8,5m3 fa. A harmadik tél is elmúlt.

 

Közben azért jelentkezett egy-két probléma is. Mivel az alsó csőregiszter a tűztér oldalában és tetején foglalt helyet a túlzottan lehűtött tűztérnek (és nyilván a nem kellően száraz fának) köszönhetően a csöveken fényes, kátrányos lerakódások jelentek meg. Azokon a helyeken, ahol közvetlen láng is érte a csöveket, valamennyire öntisztuló tudott maradni (magas hőfokon leégett), de sok helyen csak vastagodott a szigetelőréteg. 

Az égési levegő az ajtó alján egy tologatható rostélyon nyomult be a hamutálcába, majd a tűzrács felől (alulról) a tűztérbe. A hőálló ablak viszont nem kapott közvetlen öblítést, ezért elég sűrűn takarítani kellett a kóla színű lerakódásokat.

 

 

Az idény vége előtt ezért elkészült a szekunder (ablaköblítő) levegő bejárat is 24db 6-os furat képében, szintén reteszelhető szabályzóval. Az ablak lényegesen tisztább lett, bár a felső részen azért csíkos maradt. Talán a mennyiséget és az elosztás módját még lehetne tökéletesíteni.



Mint később kiderült mindkét problémára megoldást jelentene a tűztér hőmérsékletének emelése. Nyilván erre létezik egy olyan megoldás is, amiben az alsó csőregisztert kibontjuk ill. legalább a tűztér oldalainál lévő részt levágjuk, de ezt komolyabb megfontolás tárgyává nem tettem. Inkább egy utólagos burkoláson gondolkodtam el. Kiöntsem a csövek közét? Tegyek bele samott téglából falat? mivel megfelelő méretű, egybefüggő samottlapot nem találtam, ezért a tűzálló beton felé mozdultam, hogy majd abból kiöntöm a burkolat elemeit. Viszont errefelé nem egyszerű beszerezni, úgyhogy átmenetileg 3cm-es kőlapokból vágtam ki a bélés elemeit, azzal csináltam egy próbát. Oldalak, tető, a tetőn egy 140x140-es lyukkal.

Az eredmény lenyűgöző volt! A tűztér újra tiszta lett, minden alkalommal tisztára égett a kő, az ajtó kerete még csak kormos sem lett, az ablakot tisztítani sem kellett csak időnként a port letörölni. Az égés egyértelműen tökéletesebb lett, de valamennyire visszaesett, ill. simult a teljesítmény görbe. Az alsó hőcserélő szinte nem kapott közvetlen sugárzó hőt és lángot, csak a kőburkolaton keresztül, ami viszont valamennyire pufferelte is a hőt (kb. 90kg kő). A rendszer lassabban melegedett fel, de tovább fűtött. A kő azonban szétégett, ezért 2 hónap tesztüzem után jobbnak láttam eltávolítani és nem megvárni, míg rádől az ajtóra:D

 

Közben beszereztem 2 zsák tűzálló betont (Carath 1100S), amiből a lapokat tervezem kiönteni. Itt azonban most megtorpantam egy pillanatra, mert egyrészt idény közepén nem nagyon van esély a picit fűtögetve beüzemelésre, másrészt ahogy kivettem a követ a rendszer rugalmassága ugrásszerűen megnőtt (gyorsabban felfűt, de persze kevesebb ideig tárol). Arra gondoltam, hogy mégis a teljes kitöltés irányába kellene elmozdulni, hogy az oldalsó csövek ne levegőben, hanem valamilyen hőtároló anyagban álljanak.
Mi legyen ez? Samotthabarcs? Agyag? Tűzálló beton? Vagy ezek kombinációja? A csőregiszter anyaga 6/4"-os fekete vascső, 3-3,5mm anyagvastagsággal, a benne lévő víz nincs túlnyomás alatt, de félek az egészet "telibe" önteni. A különböző hőtágulások okán lehetnek mozgások, amit valószínűleg nem a vas fog előbb megunni. Tulajdonképpen nem probléma ha repedések lesznek az építményen, csak ne hulljon darabjaira a dolog. Persze lehetne betenni dilattációs hézagokat is, ill. ha a régi fal és a csövek közötti részt egyfajta anyag (pl. samotthabarcs) töltené ki a csövek középvonaláig, míg a tűztér felő eső részt egy másik (pl. a tűzálló beton), akkor itt is lenne lehetőség a mikromozgásokra. A csőregiszter helye fix. Mögé be lehet dolgozni a habarcsot, elé fel lehet zsaluzni a betont. Kaptam olyan ötletet is, hogy a csöveket vonjam be valamivel, ami rugalmas és egy kis tágulási helyet fog tartani a betonban. Mi legyen ez az anyag?